Európa második legnagyobb földgázforrása Norvégia, de most leálltak a gázmezőik egy része

Európa energiagondjai tovább fokozódnak, mivel a norvég olaj- és gázipari dolgozók sztrájkba léptek, így három északi-tengeri mezőt is leállítottak, és a földgáz árának megugrását okozta, írja a CNN.

A norvég tengeri olaj- és gázipari dolgozók kedden sztrájkba léptek a bérek miatt, és a mai az első napja a tervezett munkabeszüntetésnek, amely közel 60%-kal csökkentheti az ország gázexportját, és súlyosbíthatja az ukrán háború nyomán kialakult ellátási hiányt.

Szerdán a norvég munkások ismét sztrájkba lépnek, ami további három mező leállítását fogja eredményezni – közölte az Equinor. Ezek a mezők naponta mintegy 330 ezer hordó olajnak megfelelő mennyiséget termelnek, amelynek csaknem 80%-a földgáz.

Szombatra újabb sztrájkot terveznek, amely a Reuters számításai szerint Norvégia gáztermelésének mintegy negyedét és olajtermelésének 15%-át állíthatja le. Az Equinor közölte, hogy a harmadik napi sztrájk hatása “még nem világos”.

Szombatig a napi gázexport 1 117 000 hordó olajegyenértékkel (boe), azaz a napi gázexport 56%-ával csökkenne, míg 341 000 hordó kőolaj kiesne – közölte a norvég olaj- és gázipari (NOG) munkáltatói érdekképviselet.

Norvég kormány tárgyalna

“A norvég szállítások az európai energiaellátás negyedét teszik ki, és Európa teljes mértékben függ attól, hogy Norvégia mint ország szállít-e, miközben az orosz szállítási korlátozások nagyon szűkös földgázpiacot hoztak létre” – áll a szövetség közleményében.

A norvég kormány elméletileg tárgyalóasztalhoz kényszerítheti a szakszervezeti vezetőket és az Equinort, ha úgy véli, hogy a sztrájk veszélyeztetheti a lakosság “életét és egészségét”, bár az Eurofound, egy uniós munkaügyi kutatóintézet szerint a beavatkozás a múltban ellentmondásos volt.

A norvég munkaügyi minisztérium szóvivője a CNN Businessnek azt mondta, hogy “a szociális partnerek felelőssége, hogy megoldást találjanak bármilyen konfliktusra”, és nem kívánt további kommentárt fűzni a vitához.

Milyen hatással lehet a leállás Európára?

Az Eurostat adatai szerint tavaly Norvégia volt Európa második legnagyobb földgázforrása Oroszország után. A fennakadás a régió számára kritikus pillanatban következik be. Európa igyekszik csökkenteni az orosz exporttól való függőségét, amelyet Moszkva máris visszafogott. A norvégiai termelés tartós csökkenése nagy csapást mérhet a tél előtti gázkészletek feltöltésére irányuló erőfeszítésekre, valamint növelheti a katasztrofális energiahiány kockázatát.

Az Intercontinental Exchange adatai szerint a sztrájk hírére az európai földgáz határidős ára 5%-kal emelkedett, és elérte a 172 eurós (177 dollár) megawattóránkénti árat. Ez a legmagasabb ár március eleje óta, az ukrajnai orosz inváziót követő napok óta.

Németország, a régió legnagyobb gazdasága máris “gázválságot” hirdetett, és figyelmeztetett, hogy a tél átvészelése érdekében nem zárja ki a fejadagok bevezetését.

A norvég sztrájk közel három héttel azután kezdődött, hogy Oroszország csökkentette az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül Európába irányuló gázáramlást, és miután három uniós országot és több energiavállalatot is elzáratott, mert nem volt hajlandó euróban vagy dollárban, hanem rubelben fizetni.

Az S&P Global Platts elemzése szerint az Északi Áramlat 1 gázvezetéken keresztül jelenleg a kapacitás mindössze 40%-át használják.

Karbantartási munkák=bizonytalanság

A bizonytalanságot tovább növeli, hogy a gázvezetéken keresztül történő szállítás a jövő hét elejétől 10 napra teljesen leáll karbantartási munkálatok miatt.

“Az aggodalom inkább az, hogy a karbantartási munkálatok után a gázszállítások még tovább csökkenhetnek, vagy egyáltalán nem is folytatódhatnak” – írta Carsten Fritsch, a Commerzbank energia-, mezőgazdasági és nemesfémekkel foglalkozó elemzője keddi jegyzetében. “Ez gyakorlatilag lehetetlenné tenné az európai földgázkészletek feltöltését a jövő télre, és további mélyreható politikai intézkedéseket és a gázfogyasztás csökkentését tenné szükségessé” – tette hozzá.

A Gas Infrastructure Europe adatai szerint az Európai Unió gáztárolói mintegy 59 százalékban megteltek. Ez körülbelül három százalékponttal alacsonyabb az év ezen időszakában szokásos tárolási szintnél – mondta Fritsch.

Hozzátette, hogy ha a norvégiai sztrájkok folytatódnak, az “amúgy is szűkös” európai gázpiac tovább romlana, ami további gázáremelkedést okozna.

Az amerikai LNG szállítmányokkal is gond van

Az Európát érintő nagyobb problémát az Egyesült Államokban található egyik nagy cseppfolyósított földgáz (LNG) üzem bezárása jelenti. A texasi Freeport LNG-létesítményben a múlt hónapban keletkezett tűz ideiglenesen leállította a termelést. A Vortexa elemzőcég szerint a létesítmény normális esetben az Egyesült Államok LNG-exportjának mintegy ötödét állítja elő.

Az elmúlt hónapokban Európa egyre inkább az LNG-importra támaszkodott, hogy ellensúlyozza az orosz földgázszállítások csökkenését.

“A fűtési gázigény azonban nyáron jelentősen csökken, és Norvégia nyáron mindig végez némi karbantartást – így nem jelent közvetlen fizikai problémát a piac számára, hogy némi csökkenés tapasztalható” – mondta Froley.

“[A Freeport LNG-üzem] idén nagy ellátási forrást jelentett Európa számára, és legkorábban októberig nem várható, hogy visszatér” – tette hozzá.