A szaglásvesztés gyakori a koronavírust követően, de úgy tűnik, sokkal durvább következményekkel járhat még a néhány napos betegeskedés is.
A brit Országos Statisztikai Hivatal (ONS) adatai szerint bár a szaglásvesztés és a fáradtság a leggyakoribb COVID-ból való felépülés után, de aggasztó hírek érkeznek hosszú távú szívproblémákról is, számol be róla a Daily Mail.
A több mint 47 000 koronavírus-fertőzés miatt kórházba került emberrel végzett vizsgálat kimutatta, hogy ők a kórházba szállítást követő nyolc hónapon belül körülbelül háromszor nagyobb valószínűséggel szembesülnek súlyos szív- és érrendszeri problémákkal, mint a nem fertőzöttek.
Még nagyobb baj, hogy nem csak a kórházba került betegek érintettek. Egy 150 000 amerikai bevonásával készült tanulmány nemrégiben megállapította, hogy súlyos szívszövődmények fordulhatnak elő azoknál is, akik látszólag felépültek egy enyhének tűnő fertőzésből. A Nature Medicine folyóiratban megjelent jelentés szerint a fertőzöttek körében húsz betegség, köztük a szívinfarktus és a stroke kockázata is jelentősen megnövekedett a betegséget követő 12 hónapban.
Az intenzív osztályra felvett betegeknél a szívizomgyulladás és a tüdőben való vérrögképződés kockázata is legalább hússzor magasabb volt, mint a nem fertőzötteknél. De még azoknál is megnőtt számos betegség kockázata, akik nem kerültek kórházba: a szívrohamok esélye 8%-kal, a szívizomgyulladásé 247%-kal (!) nőtt.
A szakértők körében régóta ismert, hogy a légúti fertőzések szívbetegséget válthatnak ki. Ennek oka, hogy gyulladást okoznak, ami nagy szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában.
Úgy tűnik azonban, hogy a COVID-fertőzés sokkal gyakrabban okoz ilyen problémákat. Sőt, ezek sokkal enyhébb alapbetegségeket követően is megjelennek.
De mi az oka mindennek?
Az egyik lehetőség az, hogy a vírus tüskefehérjéje – amelyet az emberi sejtek behatolására használ – lokális gyulladást okoz a szívizomszövetben. Ez pedig olyan intenzív, hogy károsítja az izmokat.
Egy texasi kutatóintézet tanulmánya szerint azonban a COVID más módon is károsíthatja a szív- és érrendszeri egészséget. A vizsgálat ugyanis arra jutott, hogy az érintettek endotélsejtjei is komoly károkat szenvedhetnek el a koronavírus következményeként. Az endotélsejtek kulcsszerepet játszanak az artériák tágításában, és segítik a vér szívbe jutását, amikor fizikailag megerőltető tevékenységet végzünk. Azoknál a betegeknél, akiknél ezek a sejtek nem egészségesek, nagyobb a szívelégtelenség és a halál kockázata.
Van, aki kétkedik
Nem mindenki van azonban meggyőződve arról, hogy a veszélyek széles körben elterjedtek. Gerry McCann professzor, a Leicesteri Egyetem kardiológiai specialistája egy 52 ember bevonásával végzett tanulmányban azt találta, hogy a COVID-19 miatti kórházi kezelés után felépült embereknél nem volt nagyobb a szívbetegségek aránya, mint azoknál, akik például magas vérnyomással küzdenek.
„Kétségtelen, hogy a koronavírus időnként összefüggésbe hozható a szívproblémákkal a kórházi kezelésben részesülőknél, de ez viszonylag ritka” – mondta. „A kórházban ápoltaknál általában más kockázati tényezők is vannak, mint például az idősebb kor, az elhízás és a már meglévő szív- és érrendszeri betegségek.
Képünk illusztráció, forrás: Wikimedia Commons/Irfansevket2905 (CC BY-SA 4.0)
Érdemes elolvasniMi az a hosszú COVID, és mik a tünetei?
Source: Daily Mail
