Tél tábornok nyerheti meg a háborút Oroszországnak?

Már maga Putyin sem tagadja, hogy nehéz helyzetben vannak csapatai Ukrajnában. A Harkivi vereség után kénytelen volt emelni a tétet és elrendelni a részleges mozgósítást, így pótolva a súlyos élőerőben is bekövetkezett veszteségeket. A háború megnyerése a harcok kezdete óta nem volt ennyire távol Moszkvától, egy szokatlanul hideg, egész Európát sújtó tél azonban még könnyen az oroszok oldalára billentheti a mérleget. Ukrajna addig tud katonailag erős maradni, amíg a Nyugat támogatja, ezzel pedig tökéletesen tisztában van Putyin is. 

A történelem folyamán Oroszország már sokszor volt reménytelen helyzetben. Napóleon Grande Arméeja, 1812-ben megállíthatatlannak tűnt, még Moszkvát is elfoglalták, I. Sándor orosz cár ennek ellenére sem kért békét. Kivárta a kemény orosz telet, amely könyörtelenül tizedelte a kiéhezett francia és velük szövetséges katonákat. Végül az egykoron 600 ezer főt számláló seregből csak 20 ezer katona tért vissza Franciaországba.

A történelem a XX. században megismételte önmagát. Csupán annyi változott, hogy ebben az esetben Adolf Hitler által vezetett Németország próbálta legyőzni az orosz medvét. A Barbarossa-hadművelet eleinte jól is halad, győzelmet győzelemre halmoztak a német csapatok. Néhány páncélos ék már Moszkvát is megközelítette. A tél azonban megint csak az oroszok segítségére sietett. Az extrém hidegben nem csak a katonák szenvedtek, hanem a német fegyverek sem működtek megbízhatóan.  Az addig soha le nem győzött Wehrmacht pedig 1941 telén elszenvedte első vereségét.

Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának pontos céljai jelenleg nem ismertek, annyit azonban biztosan sejteni lehet, hogy a hadműveletek nem a terveknek megfelelően haladnak. A pár napra tervezett villámháború már több mint fél éve tart, az orosz erők ráadásul súlyos veszteségeket szenvedtek mind haditechnikai eszközök tekintetében, mind pedig élőerőben. A Kijevnek szállított nyugati fegyverek pedig azt is lehetővé tették, hogy az ukránok sikeres ellentámadásokat indítsanak. Moszkva tehát nehéz helyzetben van, a frontokon szolgáló erői elégtelenek az ukrán ellenállás megtöréséhez, jelenleg nem képesek érdemi fordulatot hozni a harcok menetében.

A történelem során már sokszor bizonyítást nyert, hogy a háborúk sok esetben nem a harctereken dőlnek el. Egész Európa közvetve vagy közvetlenül, de függ az orosz energiától, különösképpen a gáztól. Nem véletlen, hogy az EU által meghozott szankciók ezt a kényes területet nem érintették. Putyin kezében tehát még mindig ott van fegyverként a gázcsapok elzárásának lehetősége, mint végső előtti megoldás. Talán nem véletlen, hogy az Északi Áramlat 1 és Északi Áramlat 2 vezetékei éppen a napokban sérültek meg a tenger fenekén rejtélyes módon.

A gázszállítások hosszabb elakadása, egy régen látott keményebb téllel kombinálva súlyos ellátási zavarokat okozhat Európában. Egy mély, az öreg kontinens gazdaságát és lakosságát is érintő válság pedig közvetve a háború végkimenetelét is eldöntheti. A téli hidegben fagyoskodó, jelenleg Ukrajnát fegyverrel is támogató országok hozzáállása ugyanis így egy csapásra megváltozhat. Ahhoz, hogy ez a forgatókönyv megvalósulhasson, Putyinnak csupán egy hosszú és kemény télre van szüksége. Kérdés csupán az, hogy az időjárás kegyes lesz-e hozzá, segítségére siet-e Tél tábornok.