Az orosz hadsereg tisztjeinek 53 százaléka ukrán
Viktor Belouszov, orosz hálózatkutató becslése szerint az Oroszországi Föderáció Fegyveres erőinek tisztjei közt 53 százalék az ukrán, az őrmesterek körében pedig 64 százalék a kaukázusi etnikumok aránya.
A Ramzan Kadirov csecsen „Tik Tok” harcosairól, a bucsai kegyetlenségeket elkövető burját katonákról, az orosz hadsereg jakut és kalmük tagjairól szóló hírek már a februári támadás óta széles körben ismertté tették Moszkva fegyveres erőinek etnikai sokszínűségét. Hivatalos adatok természetesen nem állnak rendelkezésre ilyen érzékeny adatokról Oroszországban, hiszen az súlyos politikai vitákat gerjeszthet. Különösen a február óta tartó orosz invázió, valamint az őszi részleges mozgósítás azonban már meglebegtette ennek a veszélyét: a főleg szegény, fővárostól távoli régiókból nem csak arányaiban több kisebbségi állampolgárt soroztak be, hanem ezzel párhuzamosan a veszteségek is jobban sújtják a nem-orosz etnikumokat.
A 2010-es népszámlálás szerint Oroszország társadalmát 193 különböző etnikum alkotja, miközben a lakosság nagyjából 80 százaléka orosz. Ukránnak ezek közül kevesebb, mint 1,5 százalék vallotta magát. A föderáció fegyveres erőiben azonban nem ezekkel az etnikai arányokkal lehet találkozni.
Viktor Belouszov, orosz hálózatkutató 2017-es, de idén nyilvánosságra hozott becslését az orosznyelvű média felkapta, ugyanis vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erőinek tisztjei körében 53 százalékban az ukrán nemzetiségűek vannak többségben. Az oroszok kevesebb mint harmadukat, egészen pontosan 28 -, a többi etnikum pedig 19 százalékot tesz ki.
Az őrmesterek esetében még ennél is szélsőségesebbek az arányok: a kaukázusi kisebbségek 64, az oroszok 19, míg minden más etnikum 17 százalékot tesznek ki. Ha a vegyes családokat is figyelembe vesszük, az arányok még ennél is jobban eltolódnak.
Belouszov adatainak értékelésekor számos tényezőt érdemes figyelembe venni. Vélhetően nem az egyes tisztek népszámláláskor bevallott adataiból indul ki, hiszen azok szintén minősített adatok. Sokkal inkább valószínűsíteni lehet, hogy az illető tisztek nevéből, felmenőiből, születési helyéből stb. következteti ki a jelzett adatokat. A Szovjetunióban sikeres katonai karriert futhattak be az ukrán kisebbségből érkezők, azonban a gyakorlatban oroszosított neveket használhattak, hogy elrejtsék nagy arányukat a fegyveres erők soraiban. Hasonló volt egyébként az örmények helyzete is a diplomácia és hírszerzés területén. Vélhetően ez a folyamat 2022-ig sem nagyon változott, különösen a több generációnyi „katonacsaládok” esetében.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/11/10/ez-is-haboru-kitilthatjak-az-osszes-orosz-darabot-a-milanoi-operahazbol/” ][/hm_embed]
A kiugró kaukázusi adatok mögött pedig vélhetően egy meglepően egyszerű magyarázat állhat. Mivel a térségben kifejezetten előnyös a rendőrség kötelékében dolgozni, sokan választják ezt az utat. Itt azonban feltétel egy bizonyos katonai rendfokozat megszerzése. Tehát sok kaukázusi csak azért szolgál az orosz hadseregben – békeidőben – hogy leszerelése után a rendőrség kötelékében kezdje el karrierjét.
Mindez nem jelenti, főleg az oroszországi ukrán tisztek esetében, hogy ne lennének hűségesek a saját hadseregükhöz, illetve hazájukhoz. Nem magától értetődő az sem, hogy az Oroszország szerte széttelepült ukrán kisebbség érzelmileg jobban kötődne Ukrajnához. Sokkal inkább az sugallják az ötéves felmérés adatai, hogy az orosz hadsereg is bizonyos fokig betölti a kisebbségek integrálásához alkalmas szerepét, valamint azt is, hogy egyes etnikumokat kifejezetten „megbízhatónak” tart. A folyamatos katonai kudarcok, egy esetleges politikai válság következményeként azonban a lappangó etnikai ellentétek könnyen a felszínre törethetnek.
Vigóczki Máté György, Oroszország-Kutató, MCC Geopolitikai műhely
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Rejtély, hogy miért nem bomlanak le a holttestek a kolumbiai San Bernardóban
A kísérteties 3. ember szindróma, ami halálközeli élmények során jelentkezik
Régen is tudták, mi a jó: napi 10 korsó sört ittak az ókori egyiptomiak
Tudósok nitrogénnel kísérleteztek magukon, a végeredmény segített megnyerni a 2. világháborút
Üveggé változtatta a Vezúv áldozatának agyát a hihetetlen hőség
A Szahara valóságos földi paradicsom volt 10 ezer éve