Kivégeztek négy embert Iránban, mert szerintük Izraelnek kémkedtek

Irán vasárnap kivégzett négy férfit, akiket az izraeli Moszad kémügynökséggel való együttműködésért ítéltek el – jelentette az iráni állami média.

Az iszlám köztársaság régóta azzal vádolja a főellenség Izraelt, hogy titkos műveleteket hajt végre a területén. Teherán a közelmúltban azzal vádolta meg az izraeli és nyugati hírszerző szolgálatokat, hogy polgárháborút terveznek Iránban, ahol az 1979-es iszlám forradalom óta a legnagyobb kormányellenes tüntetések zajlanak, számol be a Reuters.

Az iráni állami média szerdán arról számolt be, hogy az ország legfelsőbb bírósága helybenhagyta a négy férfira “a cionista rezsim hírszerző szolgálataival való együttműködés és emberrablás bűntette miatt” kiszabott halálos ítéletet. Három másik személyre öt és tíz év közötti börtönbüntetést szabtak ki, miután olyan bűncselekmények miatt ítélték el őket, mint a nemzetbiztonság elleni fellépés, emberrablásban való segítségnyújtás és illegális fegyvertartás – közölte a Mehr hírügynökség.

A Tasnim hírügynökség jelentése szerint a fogvatartottakat júniusban – az országot sújtó jelenlegi zavargások előtt – tartóztatták le a hírszerzési minisztérium és a Forradalmi Gárda együttműködését követően.

Eközben tagadják a veszteségeket

Ebrahim Raiszi elnök szombaton a jogok és szabadság garanciájaként üdvözölte az Iráni Iszlám Köztársaságot, és védelmébe vette az uralkodó rendszert a kormányellenes tüntetések leverése közepette, amely az ENSZ szerint több mint 300 emberéletet követelt, közölte a Reuters.

Egy vezető állami biztonsági szerv eközben azt mondta, hogy 200 ember, köztük a biztonsági erők tagjai vesztették életüket a zavargásokban, ami lényegesen alacsonyabb szám, mint amit a világszervezet és a jogvédő csoportok közöltek. A harmadik hónapja tartó tüntetéseket a 22 éves kurd nő, Masza Amini halála robbantotta ki a szigorú, kötelező hidzsábszabályokat betartató erkölcsrendészet őrizetében.

A tüntetések a társadalom minden rétegéből származó dühös irániak népfelkelésévé váltak, és az 1979-es forradalom óta az egyik legnagyobb kihívást jelentik a vallási vezetés számára.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/12/03/eldolt-ennyi-lesz-az-orosz-olaj-arplafonja/” ][/hm_embed]