A Dél-kínai-tenger talán a világ egyik legmegosztóbb helye. Már gyakorlatilag egy évszázada folynak harcok az irányításáért. Azonban a stratégia nem hajókat és tengeri csatákat követel, hanem a nemzetközi jogszabályok kijátszását. Ehhez szükség van szigetek építésére és ezt a folyamatot Kína kisebb szünet után most újra kezdte.
A szigetépítések hátterében elsősorban a tengerjog áll. Ez kimondja, hogy a partvonaltól számított 24-200 mérföldes tartomány az adott ország kizárólagos gazdasági övezetének minősül. Ebben az övezetben az adott államot illett meg minden gazdaságra vonatkozó jog, például halászat, bányászat vagy olajfúrás, de az ártatlan áthaladásra minden fajta hajónak joga van. A Dél-kínai-tengeren több ország is próbálkozik a kizárólagos gazdasági övezetének kiterjesztésével, amivel viszont más országok övezeteit károsíthatják.
A helyzet akkor éleződött ki igazán, mikor Kína a 2010-es évek elején temérdek szigetet alakított katonai támaszponttá, amely egészen 2020-ig tartott. Ezután több tényező miatt is szünetelt ez a projekt, de leginkább azért, mert a Trump-kormány megnövelte a régióban tartózkodó hadihajók számát. A szünet után most újabb szigetek építésébe kezdett Kína, amivel megint csak felkavarta a tenger vizeit.
Kína meghódítja a tengert
A Bloomberg szerint Kína a közelmúltba 4 zátony kiépítésébe kezdett, amire eddig nem volt példa. Ezt azért teszik, mert a tengerjog értelmében a mesterséges szigetek is az állam részének minősülnek. Kína a Dél-kínai-tenger jelentős részének, körülbelül 80-90 százalékát tartja magának. Mindezt egy megosztó történelmi forrásra hivatkozva teszi, amelyet sokan “9-vonás” vonalaként emlegetnek.
Kínának jó okai vannak arra, hogy 5 másik országgal versenyezve próbálja a tenger legnagyobb részét meghódítani. Elsősorban remek halászati terület és körülbelül a világ összes fogásának 12 százaléka itt történik. Ezenkívül jelentős olaj és gáz tartalékok is találhatók ezen a területen. Azonban talán a legjelentősebb ok az a kereskedelem. Kína teljes kereskedelmének értékének körülbelül 60 százaléka itt halad el. Kína biztosítani akarja ezeket a szállítási útvonalakat, hogy külső intervenció esetén se legyen elvágva a külvilágtól.
Mitől más a mostani helyzet?
Eddig Kína csak létező szigetekkel dolgozott, megnagyobbítva ezeket, hogy katonailag is használhatók legyenek. Azonban most először kezdtek olyan tereptárgyak fejlesztésébe, amelyeket eddig senki sem tartott a magáénak. Erről 2011-ben egy megállapodás is született a partmenti országok között, amely az ilyesfajta építkezéseket megtiltja. Eddig ezt a megállapodást mindenki tiszteletben tartotta.
Előző hónapban azonban változott a helyzet, mikor Kína belekezdett a már említett fejlesztésekbe. Az állításokat Kína tagadja és állítja, hogy a tereptárgyakon történt változások természeti folyamatok révén keletkeztek. Bár kétségtelen, hogy a zátonyok és szigetek folyamatosan változtatják az alakjukat, de a legújabb jelentések kotrás nyomait vélték felfedezni műholdfelvételek segítségével.
Amennyiben a jelentések igazak, akkor a konfrontálódás lassan elkerülhetetlen lesz. Ha Kína nem tartja be a 2011-es egyezményt, akkor más országok sem fogják, vagyis kialakulhat egy “szigetépítő” verseny. Ami viszont még aggasztóbb, hogy egy ilyen lépés hatalmas diplomáciai kockázat Kína számára, amit csak akkor merne bevállalni, ha biztos lenne a saját erejében. Erre válaszul Indonézia és a Fülöp-szigetek egyből megnövelte a katonai jelenlétét az említett vizeken. Ez pedig megint csak egy kiegészítése a újonnan kialakult hidegháborúra emlékeztető helyzetnek.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/01/10/a-masodik-vilaghaboru-ota-nem-latott-keszulodes-a-tavol-keleten/” ][/hm_embed]
Source: Bloomberg
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van