Földönkívüli jeleket kaptunk, csak eddig nem vettük észre? A mesterséges intelligencia lehet a megoldás

A mesterséges intelligencia (MI) egyre több helyen besegít az emberiségnek, legyen az szó egy átlagos napi tevékenységről vagy tudományról. A földönkívüli életformákkal foglalkozó tudósok számára is felsejlik a remény, hogy az MI segíthet újra értelmezni akár évtizedekkel ezelőtti rádiójeleket.

A tudósok a Naprendszeren túli életre utaló bizonyítékok keresése nem egy sikertörténet, ugyanakkor a mesterséges intelligenciára utalva rámutatnak, mennyire korlátozottak voltak az eddigi kutatások. Még ha műszerek észleltek is jelet, előfordulhatott, hogy az adatok átfésülésére használt, évtizedes algoritmusok nem mutatták ki azt, amit az MI most talán megtehet. Ez az elképzelés hihetőbbé vált egy gépi tanuláson alapuló szelekciós módszer alkalmazásával. A rendszer százszor annyi vizsgálatra érdemes mintát azonosított a zajban, mint amennyit korábban észrevettek.

Bár ezek közül egyelőre egyik sem vezetett idegen életre utaló erős jelekhez – ha így lenne, már hallottunk volna róla -, a Nature Astronomy című szaklapban megjelent tanulmány szerint nyolc elég érdekes ahhoz, hogy további megfigyelésekre késztessen.

És mindezt az emberiség rádióteleszkópos felvételeinek egy aprócska szeletében találták, így érdemes lehet kiterjeszteni a viszgálatokat.

Az elemzett adatok 820 csillag 480 órányi megfigyeléséből származnak, amelyeket a Robert C. Byrd Green Bank rádióteleszkóp végzett, hogy olyan rádióhullámok után kutasson, amelyek idegen civilizációk jelenlétére utalhatnak. A különbség hatalmas. A Breakthrough Listen rendszere eredetileg 2,9 millió “érdekes jelet” azonosított, amelyet 20 515-re szűkítettek le, és megérdemlik az emberi figyelmet. Ehhez képest a korábbi módszerekkel ugyanezekben az adatokban körülbelül 200-at találtak.

Senki sem számít olyan szándékos, egyenesen a Föld felé irányuló jelre, azonban a csillagászok “eltévedt szivárgásban” reménykednek. Ennek azonosítása azonban kihívást jelent, mivel nemcsak a természetes rádióhullámoktól, hanem a földi és műholdas források zajaitól is meg kell különböztetni.

“Ezt a keresési erőfeszítést ma már 1 millió csillagra méretezzük a MeerKAT teleszkóppal és azon túl. Úgy gondoljuk, hogy az ehhez hasonló munkák segítenek felgyorsítani a felfedezések sebességét a “egyedül vagyunk-e az univerzumban?” kérdés megválaszolására irányuló nagyszabású erőfeszítéseink során”

– mondta a vezető szerző, Peter Ma, a Torontói Egyetem hallgatója egy e-mailben küldött nyilatkozatában. A Ma által vizsgált adatokat évekkel korábban gyűjtötték, ami csökkenti annak esélyét, hogy egy második keresés során bármit is találjanak. A csapat izgatottan várja, hogy az adatokat gyorsabban tudják vizsgálni, így lerövidül a követéses vizsgálatok ideje.

“Kár, hogy a csapat által bejelentett kísérletek ellenére ezeket a jeleket nem sikerült más műszerekkel megerősíteni. Az MLc1 és MLc7 jelek nagyon érdekesek, mert két különböző időpontban rögzítették őket, ami arra utal, hogy nem ismert interferencia, ha földi természetűek. Egy ilyen felfedezéshez más műszerekkel való megerősítésre van szükség, mielőtt biztosak lehetünk abban, hogy földönkívüli életet észleltünk. Mindazonáltal ez a tudományos eredmény azt mutatja, hogy most már elég gyorsan be lehet jelenteni az ilyen típusú észlelést ahhoz, hogy a szükséges nyomon követést elvégezzük. A MeerKAT-hoz és az SKA-hoz hasonló nagy hálózatok érkezése, amelyek hetente terabájtnyi adatot fognak termelni, elengedhetetlenné teszi, hogy a SETI-kutatás olyan nagy teljesítményű algoritmusokat alkalmazzon, mint a mélytanulás. Reméljük, hogy ez az algoritmus a hagyományos módszereknél gyorsabban képes lesz észlelni egy jelet, mert ez lehetővé teszi számunkra, hogy más antennákkal nyomon kövessük, és így megerősítsük, hogy egy jel földönkívüli”

– mondta Dr. Franck Marchis, a SETI munkatársa, az IFLScience-nek küldött e-mailben küldött nyilatkozatában.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/11/28/uj-ost-talalt-genjeinkben-a-mesterseges-intelligencia/” ][/hm_embed]