Ritka esemény, amikor Irán legfelsőbb vezetője több tízezer rabnak bocsát meg egyszerre. A megbocsátásban részesült rabok közt többen voltak, akiket a rezsim elleni tüntetések során fogtak el. Azonban az állami média riportja szerint van egy csavar a dologban és a szabadon engedésnek megvoltak a feltételei.
Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hoszajni Hámenei úgy döntött, hogy az 1979-es forradalom évfordulójának alkalmával több tízezer rabnak bocsát meg — számolt be róla a BBC. Maszha Amini fogságban történt halála után hatalmas tüntetések törtek ki szeptemberben a fundamentalista rezsim ellen. Mahsza Amini letartóztatásának indoka az volt, hogy állítólagosan rosszul viselte a hidzsábját. Ezért az iráni erkölcsrendőrség elfogta a 22 éves nőt, aki nem sokkal ezután életét vesztette.
A tüntetésekre válaszul a hatóságok erőszakkal léptek fel és azt állítják, hogy ezek külföldiek által pénzelt lázadások. Emberjogi csoportok szerint eddig körülbelül 500 tüntetőt öltek meg, ezek közül 70 kiskorút, valamint vagy 20 000 személyt tartóztattak le.
Alábbhagynak a tüntetések
Bár még sokan a mai napig is kitartóan tüntetnek, az első akasztások után érezhetően alábbhagyott a lelkesedés. Az állami média szerint Hámenei megbocsátott több tízezer rabnak, köztük elfogott tüntetőknek is miután kapott egy levelet. A levél az igazságszolgáltatás fejétől érkezett és a fiatal tüntetők jelentős részét félrevezetettnek állította be. A levél szerint a fiatalok többsége csak a félre lett vezetve a külföldi média és propaganda által. Még az is állt az üzenetben, hogy a fiatalok közül sokan megbánásukat fejezték ki és megbocsátást kérnek.
Akiket súlyosabb vádakkal fogtak el, mint például kémkedés, gyilkosság vagy az állam tulajdonának megrongálása, azok számára nincs remény. Ezenkívül a megbocsátás nem terjed ki kettős állampolgárokra. Valószínűleg azért, hogy ne tudják elhagyni az országot.
“Megbocsátás”
Az iráni törvények szerint a legfelsőbb vezetőnek jogában áll megbocsátani bárkinek az igazságszolgáltatás javaslatára. Az igazságügyi vezető helyettese hozzátette, hogy azoknak, akik megbocsátásban részesülnek írásban kell benyújtaniuk megbánásukat. Amennyiben ezt nem teszik meg, nem fogják őket szabadon engedni. Az igazságszolgáltatáshoz tartozó hírszolgálat szerint, most fordult elő először, hogy olyanok is megbocsátásban részesültek, akik ügyében még nem született végső ítélet.
Hiába a “kegyesség”, egy oszlói emberjogi csoport szerint még mindig legalább 100 ember van halálra ítélve. Figyelembe véve, hogy ezeknek a személyeknek nem biztosítottak tisztességes igazságszolgáltatási eljárást, ez a szám felettébb nyugtalanító. A százból négyet már ki is végeztek. Kettejüket felakasztották, mert megölték az iráni biztonsági szolgálat egyik tagját. Ők fellebbezést tettek még haláluk előtt, mert állításuk szerint megkínozták őket, mielőtt a kivégzésükre sor került.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/02/05/putyin-nem-fogom-megolni-zelenszkijt/” ][/hm_embed]
Source: BBC
