És akkor a kisfiú halálos radioaktív anyaggal kezdett játszani

A nemrég eltűnt, majd hihetetlen szerencsével megtalált radioaktív kapszula kapcsán a Reddit felhasználók különböző történeteket osztottak meg arról, hogy egyesek nem voltak ilyen szerencsések, és civilként, tudtukon kívül találkoztak radioaktív anyagokkal.

Az egyik különösen megrázó eset 1962-ben történt Mexikóvárosban, amikor egy család hosszan tartó radioaktív sugárzásnak volt kitéve, és anélkül kezdtek el betegeskedni, hogy tudták volna, miért.

Az IFLScience-en olvasható történet szerint 1962 márciusában egy család beköltözött egy házba Mexikóvárosban, ahol egy kis ólomtartály volt. “A tartályt a családra hagyták, hogy őrizzék és vigyázzanak rá, anélkül, hogy a család bármely tagja pontosan tudta volna, hogy mi az a tartály és mit tartalmaz” – jegyezték meg a család orvosai a mérgezésekről készített jelentésben.

Röviddel a beköltözés után a radioaktív forrást kivették az ólomtartályból, és az udvaron kötött ki. Ezt követően a 10 éves fiú találta meg, aki a radioaktív kobalt-60 kapszulát a zsebébe tette, és bevitte a házba.

Az édesanyja ezután kivette a kapszulát a nadrágzsebéből, és egy konyhai fiókba tette. Még abban a hónapban észrevette az üvegpoharak feketedését, amelyeket abban a fiókban tartottak, ahol a kapszula volt”.

Az üveg megfeketedését más sugárterhelésről szóló jelentésekben is leírták. Bármennyire is furcsa volt, a családból senki sem sejtette, hogy mi történik.

Nem tudták, hogy mi okozhatja

A kutatók megpróbálták meghatározni a családot ért sugárzás dózisát, ami nem volt könnyű feladat, mivel a család a házon belül és kívül is mozgott, és a csapatnak figyelembe kellett vennie olyan dolgokat, mint például, hogy mennyi sugárzást szórtak szét és nyeltek el a ház körüli tárgyak. Az egyetlen túlélőtől származó, a család életvitelére vonatkozó információk alapján a csapat meg tudta becsülni a sugárterhelést.

A 10 éves fiú nagy dózist kapott, nagyrészt a kobalt-60-assal való közvetlen érintkezés során. Amíg a radioaktív forrás a fiókban volt, addig ő és a húga kevésbé volt kitéve neki, mivel kint játszottak. Az anya azonban, aki terhes volt, nagy dózist kapott ebben az időszakban az ételkészítéssel töltött idő miatt.

Ez akkor változott meg, amikor a sugárzás miatt rosszul lett, és anyósa átvette tőle a házimunkát, amíg ő pihent.

Április 29-én a 10 éves gyermek meghalt, ami után a 2 éves húga több időt töltött bent a családdal, közelebb a forráshoz. Az anya július 19-én halt meg, ekkor találták meg a kapszulát és távolították el a házból. A sugárzás azonban már megtette a hatását, és augusztus 18-án a 2 éves kislány, október 15-én pedig a nagymama halt meg.

Az apa, az incidens egyetlen túlélője, a forrástól távol töltött időre tekintettel körülbelül 990-1200 elnyelt sugárzási dózist (rad) kapott, ami jóval alacsonyabb, mint a kisfiú 4700-5200 radja.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/02/09/on-tudja-hova-kellene-mennie-egy-atomhaboru-eseten-itt-a-valasz/” ][/hm_embed]

Source: IFLScience