Mi a teendő, ha elsüllyedt, kincsekkel teli hajóroncsra bukkanunk?
Becslések szerint hárommillió hajóroncs hever az óceán fenekén, így nagyobb az esélye annak, hogy a szokásos mélytengeri búvárkodás során belebotlunk egybe, mint gondolnánk. Mi a teendő, ha egy elsüllyedt kincsre bukkanunk, és megtarthatjuk-e egyáltalán a zsákmányt?
A hajóroncsok felfedezésével kapcsolatos törvények, valamint az, hogy ki jogosult a pénzre, bonyolultak, és teljes mértékben attól függnek, hogy hol találták meg a hajót. Az első lépés azonban a megfelelő hatóságok értesítése, hogy a tengeri régészek megfelelően megvizsgálhassák a helyszínt. Illetve, hogy megállapíthassák a történelmi jelentőségét. Ha a helyszín joghatóságát megállapították, akkor két tengeri törvényt lehet alkalmazni, számol be az IFLScience.
A leletek törvénye
A legjobb esély arra, hogy egy hajóroncsból bármilyen pénzbeli értéket megtarthassunk az, ha a “finders keepers, losers weepers” (“ki korán kel, aranyat lel”, vagy “aki kapja, marja”), hivatalosabb nevén a leletek törvénye alapján járunk el.
Ez a törvény kimondja, hogy a vagyontárgyak megtalálója jogosult a teljes értékre, mindaddig, amíg a vagyontárgynak nincs bejelentett tulajdonosa. Egy hajóroncs esetében annak már évek óta elhagyatottnak kell lennie, és a tulajdonos nem keresheti aktívan.
A mentés joga
Az ingatlan feletti tulajdonjog megállapítására irányuló kísérlet során egyszerre lehet hivatkozni a leletre és a kimentésre vonatkozó jogra is. Ha a talált tárgyakra vonatkozó jogot elutasítják, akkor az értékmentési jog lesz a következő legjobb megoldás.
Ha a hajó tulajdonosa jelentkezik, és ezzel a talált tárgyakra vonatkozó jog érvényét veszti, még mindig jogosultak lehetünk lehet az összeg egy adott százalékára. A mentési törvény kimondja, hogy a mentő a tulajdonos nevében dolgozik az elveszett áruk visszaszerzésén. A mentő a visszaszerzésért járó kártérítésként a hajó értékének valahány százalékát kaphatja meg.
Az összeg, amelyet a mentőhajó kap, attól függ, hogy mekkora kockázatot vállalt, mennyire volt nehéz a mentés, és mekkora volt az áru értéke. Ez a törvény az elsüllyedőben lévő hajókra is vonatkozik, ahol a mentőhajós segíthet a hajón és a legénységen.
Joghatóság
Míg ezek a tengeri törvények a külön joghatósággal nem rendelkező vizeken talált hajókra vonatkoznak, minden országnak saját törvényei vannak a szárazföldjükhöz közeli területeken felfedezett hajóroncsokra vonatkozóan. Általában az országok igényt tartanak a vizeiken talált roncsokra.
Az Egyesült Államokban a törvények államonként eltérőek lehetnek. Az 1987-es Abandoned Shipwreck Act értelmében az USA államai tulajdonjoggal rendelkeznek minden olyan hajóroncs fölött, amelyet a partvonaltól öt kilométerre találnak, ami azt jelenti, hogy ezekért a leletekért nem kap senki anyagi jutalmat.
Egyes államok, például Florida, még szigorúbb joghatósággal rendelkeznek a partjaikon. A floridai történeti erőforrásokról szóló törvény 16 kilométerre a tengeren kívülre is kiterjeszti a joghatóságot. Ráadásul a tavakra és folyókra is kiterjed, így bármi, amit Florida közelében találnak, automatikusan állami tulajdonba kerül.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/02/20/video-tudosok-kokorszaki-fegyverekkel-5000-eves-gyilkossagokat-reprodukalnak/” ][/hm_embed]
Source: IFLScience
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van