Az agysebészet legősibb példájára bukkantak a bronzkori Izraelből

Két magas rangú testvér, akik a bronzkori Megiddó városában éltek, a jelek szerint rendkívüli erőfeszítéseket tettek egy borzalmas betegség gyógyítása érdekében. Egy új tanulmány szerzői a testvérek csontos maradványainak felfedezését ismertetve felfedik, hogy az egyik testvér egyfajta koponyaműtéten, az úgynevezett trepanáción esett át, amelynek során lyukat vágtak a koponyába.

Bár a bronzkori levantei régészeti feljegyzésekben kevés hasonló eljárás jelenik meg, ez a legkorábbi példa a trepanációra, amelyet valaha is felfedeztek a régióban. Az IFLScience szerint valamikor az i. e. XV. vagy XVI. században kerülhetett sor erre az ősi műtétre. Ez új fényt vet arra, hogy milyen orvosi ellátás állt az akkori elit rendelkezésére.

Megiddó fontos stratégiai pozíciót foglalt el egy fontos kereskedelmi útvonalon, és mintegy 4000 évvel ezelőtt a Közel-Kelet egyik leggazdagabb városa volt. A két testvért értékes sírmelléklettel együtt temették el egy palota melletti lakónegyedben, ami arra utal, hogy vagyonos, de akár királyi család tagjai voltak.

Ironikus módon a páros szörnyű egészségi állapota a magas társadalmi státuszuk bizonyítékának is tekinthető. A szegényebb rétegek jellemzően jóval azelőtt meghaltak, hogy a betegségük az orvostudományhoz való hozzáférés hiánya miatt meglátszódjon rajtuk. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy mindkét testvér egy ideig túlélte betegségét, és hagyta, hogy az tönkretegye csontvázukat. Ez arra utal, hogy valószínűleg olyan orvosi ellátásban részesültek, amelyet kevesen engedhettek meg maguknak.

Szörnyű és hosszan tartó betegség lehetett

“Ez a testvérpár nyilvánvalóan elég kóros körülmények között éltek, amelyeket ebben a korban nehéz lett volna elviselni vagyon és státusz nélkül” – mondta Rachel Kalisher, a tanulmány szerzője közleményében. “Ha a felső tízezer tagja vagy, nem kell dolgoznod. Különleges étrended lehet. És tovább tudsz túlélni egy súlyos betegséget, mert hozzáférsz az ellátáshoz”.

Ennek ellenére mindkét testvér fiatalon halt meg. Az egyikük tizenéves vagy húszéves korában, míg a másik 21 és 46 éves kora között. Mindkét csontvázon kiterjedt elváltozások és a csontokat borító hártyák gyulladásának jelei láthatók. Ezek mind arra utalnak, hogy leprában szenvedhettek.

“A leprát nehéz azonosítani, mert szakaszosan érinti a csontokat, ami nem biztos, hogy mindenkinél ugyanabban a sorrendben vagy ugyanolyan súlyossággal történik” – magyarázta Kalisher. “Nehéz biztosra mondani, hogy ezek a testvérek leprában vagy valamilyen más fertőző betegségben szenvedtek-e.”

Bármilyen betegségben is szenvedtek a testvérek, a kutatók szerint a trepanáció “a romló egészségi állapotra való beavatkozásnak volt szánva”. Sajnos azonban a koponyaműtét katasztrófába fulladt, mivel a csontgyógyulás hiánya arra utal, hogy a páciens szinte azonnal meghalt a beavatkozás után.

A történelem során a trepanációt a fejsérülést követő agyi nyomáscsökkentés eszközeként alkalmazták. Ritkábban az eljárást olyan betegségekben szenvedő egyéneken végezték el, mint a skorbut, az epilepszia vagy a csontok gyulladása. “Arra azonban nincs régészeti példa, hogy a trepanáció olyan egyénen történt volna, akinél diffúz, kiterjedt elváltozások voltak, mint a mi tanulmányunkban” – írják a kutatók.

A tanulmány szerzői nem tudják pontosan, hogy ez a bizonyos bronzkori testvér miért vetette alá magát az eljárást. Kalisher szerint “elég szörnyű helyzetben kell lenni ahhoz, hogy valaki kénysszerből lyukat vágjon a fejébe”.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/02/22/epilepszias-rohamot-kapott-egy-no-2300-evvel-ezelott-szoget-utottek-a-fejebe/” ][/hm_embed]

Source: IFLScience