800 éves elásott kincset találtak véletlenül

Mindannyian hagytunk már el valamit, ez nem is kérdés. Általában nem nagy értékű tárgyakról van szó. De egy ember számára, aki körülbelül 800 évvel ezelőtt a mai Németország északi részén utazott, annak nem is lehetett volna jelentősebb. Ugyanis ma már kincsről van szó, amely egy vagyont ér.

A Haithabu-Danewerk világörökségi helyszín közelében egy kincsesládát fedeztek fel, amely mintegy 30 ezüstpénzből és egy gyűjteménynyi díszes arany- és aranyozott ékszerből állt. Haithabu települése eredetileg viking kereskedelmi központ volt, de 1066-ban megsemmisült – és ezután az ismeretlen utazó elásta a helyszínen a zsákmányát, írja az IFLScience.

A leleteket eredetileg egy szövetzsákban hagyták, de az évszázadok során a mezőgazdasági tevékenység miatt az idők folyamán a tárgyak áthelyeződtek. Bárki is volt az, valószínűleg minden szándéka megvolt, hogy valamikor visszaszerezze a kincset, de soha nem tért vissza. Ehelyett évszázadokkal később, egy fémdetektoros gyakorlaton véletlenül fedezték fel a kincset.

Tele ritka ékszerekkel

Az ősi arany ékszerek közül a legszembetűnőbb egy pár díszes fülbevaló volt, amely különböző színű és formájú kövekkel volt kirakva. Valószínűleg 1100 utánról származnak, és úgy tűnik, hogy a bizánci aranyművesség hagyományait követik. Olyan technikákat, amelyek több ezer kilométerrel távolabb keletkezhettek, mint ahol a kincs található.

A további leletek között arany és aranyozott brossok is találhatók. Az egyiket egy almohád aranydínár, egy 1147 és 1269 közötti iszlám pénzérme utánzataként tervezték. Bár az Almohád kalifátus hatalmas területet fedett le Észak-Afrikában és Dél-Spanyolországban, a darab egyértelműen beolvadt a helyi skandináv hagyományokba. A korabeli észak-európai divatot követve köntöskapoccsá alakították át.

Egy másik, ezúttal gyűrű alakú arany bross, két aranyozott ujjgyűrű és egy egykor aranyozott korong mellett a kincs egy ezüstpénzgyűjteményt is tartalmazott. Bár ezek erősen töredezettek, mégis döntő fontosságúak voltak a leletek datálásához: az első vizsgálat kiderítette, hogy az 1202 és 1241 között uralkodó II. Valdemár dán király uralkodásának idejéből származnak.

A gyűjteményt valószínűleg a 13. század első felében temették el – állapították meg a Schleswig-Holstein Régészeti Hivatal szakértői -, így a kincsesláda majdnem pontosan 800 éves. A helyi régészeti hatóságoknak most már megfelelően jelentették a felfedezést, amely a tisztviselők szerint a hosszú távú polgári tudományos projekt újabb sikerét jelenti a területen.

“Az önkéntesek elkötelezettségének köszönhetően a még mindig a földben lévő leletek még biztosabb kezekben lesznek” – jegyzi meg a Schleswig-Holstein Régészeti Hivatal közleménye. “Azonban nem csak a megtalálásról van szó. A leletek és környezetük megőrzésére is törekszünk”.

“A táj történelmi vonatkozásainak megőrzése fontos, mivel lehetővé teszi a néző számára, hogy beleélje magát a történelembe” – zárják.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/03/06/5000-eves-a-vilag-elso-lovaglasra-utalo-bizonyiteka/” ][/hm_embed]

Source: IFLScience