Mivel igazolja az USA és az Egyesült Királyság az iraki háborút?

2003. március 20-án az Egyesült Államok egy koalíció élére állt, amely az Egyesült Királyság szoros támogatásával teljes körű inváziót indított Irak ellen. Melyek voltak a fő indokok a közel-keleti ország lerohanására, és ezek hogyan állják meg a helyüket ma?

Az Irak lerohanása mellett felhozott érvek három alapvetésre épültek – írja az Al-jazeera.

1. Szaddám Huszein rezsimje tömegpusztító fegyverekkel rendelkezett;
2. a “terrorista” csoportok potenciális előnyére újabbakat fejlesztett ki;
3. a végső cél pedig egy “barátságos és demokratikus” Irak létrehozása, amely majd példát mutat a régiónak.

20 évvel az Iraki Szabadság hadművelet megindítása után azonban még mindig vita tárgyát képezi, hogy Irak lerohanása az amerikai, brit és más választók szándékos megtévesztésének, a téves hírszerzésnek vagy stratégiai számításnak volt-e köszönhető.

Egy biztos: az iraki háború árnyékot vetett az USA külpolitikájára, és ennek a mai napig vannak következményei.

Tömegpusztító fegyverek – tévedés?

“Hadd kezdjem azzal, hogy majdnem mindannyian tévedtünk, ebbe természetesen magamat is beleértve” – mondta David Kay, az Iraki Felmérő Csoport (Iraq Survey Group, ISG) vezetője 2004. január 29-én az amerikai szenátus előtt.

Csoportja egy, a multinacionális erők által felállított tényfeltáró misszió, amelynek feladata Irak állítólagos tömegpusztító fegyvereinek felkutatása és hatástalanítása volt. Az ISG végül nem talált érdemi bizonyítékot arra, hogy Husszein aktív fegyverfejlesztési programmal rendelkezett volna. A Bush-kormány ezt az invázió előtt biztosra vette.

Az amerikai elnök 2002. október 7-én az Ohio állambeli Cincinnatiben tartott beszédében kijelentette, hogy Irak “vegyi és biológiai fegyvereket birtokol és állít elő. Atomfegyverekre törekszik”. Ezután arra a következtetésre jutott, hogy Husszeint meg kell állítani. “Nem szabad megengedni, hogy az iraki diktátor szörnyű mérgekkel, betegségekkel, gázokkal és atomfegyverekkel fenyegesse Amerikát és a világot” – mondta Bush.

Tony Blair akkori brit miniszterelnök ugyanezt mondta 2002. szeptember 24-én. Azon a napon bemutatott egy brit hírszerzési dossziét, amely megerősítette, hogy Husszein “45 percen belül vegyi és biológiai fegyvereket tudna bevetni, többek között saját síita lakossága ellen”.

Amikor az ISG bemutatta megállapításait, a háború egyik fő érve összeomlott. “Bizonyítékunk van arra, hogy bizonyosan előállíthattak kis mennyiségben [tömegpusztító fegyvereket], de nem találtunk bizonyítékot a készletekre” – mondta Kay a tanúvallomásában.

Sanam Vakil, a Chatham House közel-keleti-észak-afrikai programjának igazgatóhelyettese szerint az Irak lerohanásáról szóló döntés “a nemzetközi jog hatalmas megsértése” volt. Hozzátette, hogy a Bush-kormányzat valódi célja a térség szélesebb körű átalakító hatása volt. “Tudjuk, hogy a hírszerzési adatokat hamisították, és hogy [Husszein] nem rendelkezett fegyverekkel” – mondta Vakil az Al Jazeerának.

“Úgy érezték, hogy Szaddám Huszein megdöntésével és a demokrácia Irakba való állítólagos elhozásával dominóhatás lép fel” – mondta Vakil. Egyes megfigyelők rámutattak arra, hogy bár az ISG nem talált aktív tömegpusztító fegyverprogramot, bizonyítékokat gyűjtött arra vonatkozóan, hogy Husszein tervezte a program folytatását, amint az Irak elleni nemzetközi szankciókat feloldják.

Melvyn Leffler, a Confronting Saddam Hussein (2023) című könyv szerzője szerint a bizonytalanság meghatározó tényező volt az inváziót megelőző hónapokban. “A fenyegetettség érzése elsöprő volt” – mondta Leffler az Al-jazeerának. “A hírszerző közösség a 9/11-et követő napokban és hetekben kidolgozott egy úgynevezett “fenyegetettségi mátrixot”, egy napi listát az összes bejövő fenyegetésről. Ezt a fenyegetések listáját minden egyes nap bemutatták az elnöknek”.

Maga Husszein sokakkal elhitette, hogy Irak tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programja aktív. Egy 2004-ben készített interjúban elismerte, hogy szándékosan nem volt egyértelmű, hogy az ország még mindig tart-e biológiai anyagokat, hogy elrettentse régi ellenségét, Iránt. Az inváziót megelőzően Husszein éveken át ellenállt az ENSZ Megfigyelő és Ellenőrző Bizottsága által végzett ellenőrzéseknek, hogy Irakot megfosszák tömegpusztító fegyvereitől.

• Olvasd el ezt is: Hszi Csin-ping Moszkvába utazik, hogy segítse a béketárgyalásokat

“Terrorizmus”

Miközben Bush az “alázatos” külpolitika ígéretével kampányolt az elnökségért, a 2001. szeptember 11-i World Trade Center elleni támadás az Egyesült Államokat egy évtizedekig tartó globális terrorizmusellenes katonai hadjáratba rántotta. Bush 2002. január 29-i, az Unió helyzetéről szóló beszédében egyértelműen kijelentette, hogy az USA harcolni fog a “terrorista csoportok” vagy bármely olyan ország ellen, amelyről úgy ítélik meg, hogy kiképzi, felszereli vagy támogatja a “terrorizmust”.

“Az ilyen államok és terrorista szövetségeseik a gonosz tengelyét alkotják, amelynek célja, hogy veszélyeztessék a világ békéjét” – mondta. A beszéd a továbbiakban Irakot az úgynevezett “gonosz tengelyének” egyik pilléreként azonosította.

“Irak továbbra is fitogtatja Amerikával szembeni ellenségességét és támogatja a terrort” – mondta az amerikai elnök. “Ez a rezsim beleegyezett a nemzetközi ellenőrzésekbe – majd kirúgta az ellenőröket. Ez egy olyan rezsim, amelynek van rejtegetnivalója a civilizált világ előtt”.

Egy évvel később, 2003. január 30-án Dick Cheney alelnök kapcsolatot teremtett Husszein kormánya és a 9/11 mögött állónak feltételezett csoport között. Kijelentette, hogy Irak “segíti és védi a terroristákat, beleértve az al-Kaida tagjait”.

Husszeinről ismert, hogy támogatott különböző, egyes államok által “terroristának” minősített csoportokat, köztük az iráni disszidensek Mudzsahedin-e-Khalq csoportját, a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) és számos palesztinai szakadár csoportot. Ennek ellenére az al-Kaidával való kapcsolatra vonatkozó bizonyítékot soha nem találtak.

Leffler szerint Bush soha nem hitt abban, hogy közvetlen kapcsolat van Husszein és az al-Kaida között. Úgy vélte azonban, hogy az Irakkal szembeni szankciórendszer összeomlóban van, hogy az elszigetelés kudarcot vall, és hogy amint a szankciókat feloldják, Husszein újraindítja tömegpusztító fegyverprogramját, és “a jövőben zsarolni fogja az Egyesült Államokat”.

• Ez is érdekelhet: Iránban megjelent az első mesterséges intelligencia által írt újság

“A demokrácia exportálása”

Egy 2002. október 14-i beszédében Bush azt mondta, hogy az USA “az iraki nép barátja”. “Követeléseink csak a rezsim ellen irányulnak, amely rabszolgasorba taszítja őket és fenyeget minket… Irak hosszú fogsága véget ér, és az új remény korszaka kezdődik”.

Néhány hónappal később hozzátette, hogy “egy új iraki rezsim a szabadság drámai és inspiráló példájaként szolgálna a térség más nemzetei számára”, és “a közel-keleti béke új szakaszát kezdené meg”.

Végül az a kísérlet, hogy Irakot a “demokrácia bástyájává” tegyék, nagyrészt visszafelé sült el. “Az iraki háború óta nemcsak az al-Kaida jelentett tartós fenyegetést, hanem az ISIS [ISIL] megjelenése és az iráni állam regionális hatalomként való növekedése is, ami mélységesen destabilizáló hatással volt a térségre” – mondta Vakil, a Chatham House munkatársa.

2005-ben, az amerikai megszállás alatt és az amerikaiak által biztosított szakértők jelentős hozzájárulásával Irak sietve új alkotmányt fogalmazott meg, amely parlamenti rendszert hozott létre. Bár az alkotmányban nem szerepel, az a követelmény, hogy az elnök kurd, a házelnök szunnita, a miniszterelnök pedig síita legyen, általános gyakorlattá vált.

Marina Ottaway, a Woodrow Wilson Center közel-keleti munkatársa szerint az amerikai invázió “egy olyan rendszert hozott létre, amely az eltérő felekezeti érdekektől függ”, és amely “túlságosan elmerült a frakciók kiegyensúlyozásának politikájában ahhoz, hogy olyan politikákkal foglalkozzon, amelyek javítanák az irakiak életét”.

“Az iraki alkotmány alapvetően amerikai termék volt, soha nem az irakiak közötti tárgyalásos megállapodás volt, ami egy sikeres alkotmányt jelent” – tette hozzá az elemző. “Az Egyesült Államok hatalmas hibát követett el, amikor megpróbálta ráerőltetni a saját megoldását az országra”.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/03/18/bizonyitekot-talaltak-arra-hogy-kina-fegyvereket-kuld-oroszorszagnak/” ][/hm_embed]

Source: Al-jazeera