Magyar eszközökkel a fedélzetén indult a Jupiter felé a JUICE űrszonda

Pénteken elstartolt Európa első Jupiter-szondája, a bolygó jeges holdjait felderítő JUICE (Jupiter Icy Moons Explorer), amelynek elkészítésében magyar kutatóintézetek és cégek is közreműködtek.

Az űrszonda közép-európai idő szerint 14:15-kor indult el egy Ariane 5 hordozórakétán a Francia Guyana-i Kourou közelében található európai űrkikötőből, hogy egy közel 8 évig tartó utazás után 2031 júliusában megérkezzen a Jupiterhez.

A JUICE a Naprendszer legnagyobb bolygóját, valamint annak környezetét és három jeges holdját (Europa, Ganymedes és Callisto) vizsgálja majd minden eddiginél részletesebben és többek között a primitív létformákra utaló lehetséges jeleket, illetve az élet létrejöttéhez szükséges fizikai és kémiai feltételek meglétét is kutatni fogja – közölték a misszió magyar résztvevői.

A JUICE fő célpontja a Ganymedes lesz, amely körül pályára is áll, küldetése végén, 2035-ben pedig becsapódik a felszínébe. A Ganymedes a Naprendszer legnagyobb holdja és az egyetlen, amely saját mágneses térrel rendelkezik. Jeges felszíne alatt feltehetően folyékony vízréteg, egy óceán található.

Az európai űrszonda, amelynek fejlesztése 2015-ben kezdődött, a menetrend szerint 2034-ben áll a Ganymedes körüli, fokozatosan csökkenő magasságú pályára. Előzőleg 2 alkalommal repül el az Europa mellett, 12-szer a Ganymedesnél és 21-szer a Callistónál, akár 200 kilométerre is megközelítve a legkülső Galilei-féle holdat.

Jelentős expedíció

Az európai Jupiter-szonda fedélzetén 10 különféle tudományos műszeregyüttest helyeztek el, emellett egy sugárzásmérő berendezés is található rajta.

A PRIDE (Planetary Radio Interferometry and Doppler Experiment) kísérletben az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának kutatói is részt vesznek. A kísérlet során a szakemberek a földi rádiótávcső-hálózatok segítségével nagy pontossággal követik majd az űrszonda mozgását a távoli kvazárok által kijelölt égi vonatkoztatási rendszerben, ami a jeges holdak gravitációs terének és belső szerkezetének megismerésében segít.

A fedélzeti műszerek közül a magnetométer (J-MAG) és a részecskesugárzási környezet vizsgálatára készült műszeregyüttes (Particle Environment Package, PEP) fejlesztésében és tesztelésében az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont és az SGF Kft. munkatársai is részt vettek. Az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai pedig a magnetométer adatainak feldolgozásában és értelmezésében vállalnak szerepet. A miskolci Admatis Kft. többrétegű fólia alapú hővédő borítást készített a PEP egyik egységéhez.

A urvilag.hu szakportálon olvasható cikk szerint az űrszonda naprendszerbeli “bolyongása” során gravitációs lendítő manővereket végez a Föld és a Vénusz mellett is. Elsőként jövő augusztusban tér vissza a Föld közelébe, amikor az űrkutatás történetében először mind a Hold, mind a Föld mellett vesz lendületet további útjához.

A CSFK munkatársaként a küldetésben részt vevő Frey Sándor asztrofizikus írása szerint a JUICE megépítésekor számos technológiai kihívással kellett megbirkózni. Ilyen a Jupiternél található erős mágneses tér és a sugárzási környezet, amelytől minél hatékonyabban meg kell tudni védeni az érzékeny műszereket. A Naptól ekkora távolságban a napelemes energiatermelés is nehézséget okoz, ezért az űrszondára egy 85 négyzetméter összfelületű óriás napelemtábla került. A hőmérséklet a Jupiternél mínusz 230 Celsius-fok, a Vénusz melletti elrepüléskor pedig plusz 250 Celsius-fok is lehet, ami szintén nagy kihívást jelentett a berendezések tervezésekor.

Eddig két (amerikai) űrszonda keringett a Jupiter körül, a Galileo (1995-2003) és a Juno (2016 óta). A Galileo akkori mérései alapján feltételezik, hogy a jeges felszínű holdak mélyebb rétegeiben folyékony víz található. Ugyancsak ennek a szondának az eredménye a Ganymedes mágneses terének felfedezése. A most is működő Juno fő eredményei a Jupiter légkörével és a bolygó belső magjával kapcsolatosak. A két amerikai űrszonda eredményei olyan újabb kérdéseket vetettek föl, amelyek megválaszolására a JUICE lehet alkalmas.

Az űrszonda az Európai Űrügynökség (ESA) programja keretében mintegy 1,6 milliárd euró költséggel épült. A JUICE munkálataiba számos más ESA-tagország intézményei is bekapcsolódtak, emellett az amerikai, japán és izraeli űrügynökségek is hozzájárultak a programhoz.

Érdemes elolvasni:

• A leginkább megfoghatatlan fekete lyukak épp a galaxisunk központjában lehetnek
• Egy mesterséges intelligencia azt a feladatot kapta, hogy elpusztítson minket és már dolgozik rajta

Source: MTI