Mikor alapultak az első városok és miért?

Valószínűleg sokunk fejében megfordult a kérdés: Tulajdonképpen miért is élünk városokban? Illetve, mikor kezdődött mindez? Az emberiség városiasodásának története nagyon régre nyúlik vissza, de még így is csak egy apró részletnek tekinthető a fejlődésünk egészében.

A világ legöregebb városának Jerikót tekintik, amelyet a neolit korban alapítottak körülbelül időszámításunk előtt 10 000 éve. Ez még bőven az az idő volt, amikor az emberek sem a fémművességgel, sem pedig az írással nem voltak tisztában, és valójában még csak az állatok, illetve növények háziasításának az elején jártak.

A várost a Natúf-kultúrába tartozó népek alapították, akik még mindig vadászó-gyűjtögető emberek voltak, de sokkal kevesebbet mozogtak kortársaiknál. A City Beautiful szerint ez a kultúra már időszámításunk előtt 12 000 évvel letelepedtek, és jelenleg ők számítanak a legrégebben letelepedett népcsoportnak. Sőt, elméletileg ők voltak az elsők, akik már sört főztek időszámításunk előtt 13 000 környékén.

Jerikó tökéletes helynek bizonyult a Holt-tengertől északabbra a Jordán folyótól nem messze. A források és a termékeny föld tökéletes helyet biztosított a letelepedésre. Természetesen először faluként indult, majd várossá nőtte ki magát, amelyet megművelt földek vettek körül. Ráadásul Jerikó városa erődítményekkel is el volt látva.

Mondjuk érdemes hozzá tenni, hogy a Jerikó városának össznépessége körülbelül 3 000 lehetett. Ami pedig kifejezetten érdekes, hogy a házak eredetileg kör alakúak voltak, majd szépen lassan a szögletes építmények váltak dominánssá. Gyakorlatilag a modern városok alapjait itt fektették le.

Miért költöztünk városokba?

Az első városok megnevezése még egészen könnyű feladatnak tűnik, azzal a kérdéssel szemben, hogy miért is tömörültünk ilyen településekbe. Miért döntöttek úgy egyszer csak őseink, hogy 2 millió év vadászás és gyűjtögetés után, itt az ideje letelepedni?

A városok előtti időkben az emberek még ideiglenes építményekben élték életüket és vándoroltak. Ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű táplálékot meg tudja szerezni egy körülbelül 100 fős csoport, ahhoz legalább egy 1300 négyzetkilométeres területre volt szükségük.

Ekkortájt következett be a neolitikus forradalom, amikor az emberiség felfedezte a földművelést. Az első maradandó építmények között nem is feltétlenül házakat, sokkal inkább öntözőrendszereket találhatunk. Azonban az emberek nem csak a gabona miatt telepedtek le, hanem a legújabb kutatások szerint a vallásnak is hatalmas szerepe volt ebben. Göbekli Tepe, az egyik legöregebb ismert építmény is valószínűleg ilyen funkciót töltött be. Vagyis a népcsoportok először csak szezonálisan telepedtek le egyes helyeken.

Azonban a városiasodás több helyen történt egyszerre, ráadásul fokozatosan, így nem lehet egy konkrét időpontra rámutatni, hogy minden ekkor kezdődött.

Városkezdemények

Az első városkezdemények még egészen másként néztek ki, mind a modern városok. Ezekből a településekből még hiányoztak a városok ismertetőjegyei mint például a terek, az emlékművek, piacok, de akár még az utak is. A legjobb példa erre Çatalhöyük, amelyet időszámításunk előtt körülbelül 7 000-ben építhettek. Itt még a házak egymás hegyén-hátán voltak, és sokszor a tetőkön kellett sétálni.

A városiasodás hátterében több okot is találhatunk, például a vallás és a mezőgazdaság. Bár érdemes hozzátenni, hogy a váltás nem egészen világos, ugyanis a letelepedés hihetetlen mértékben lerontotta az életkörülményeket.

A kérdésre, hogy mik voltak az első tényleges városok, több választ is adhatunk, de valószínűleg az Ur, Uruk, Eridu hármasból valamelyik lehet a megfejtés. Ezeknek a városoknak az alaprajzában már egyértelműen láthatóak a várostervezés gyökerei és a tudatos építkezés.