Ki birtokolja a Holdat?

Mindenki ismeri a képet az amerikai zászlóról a Holdon, de vajon ez azt is jelenti, hogy az égitest az Egyesült Államokhoz tartozik? Bár a zászló kitűzése egyet jelent a hódítással, ez az űrben egy kicsit másként működik. Ami azt illeti, zászló ide vagy oda, az Egyesült Államok, sőt semelyik ország sem rendelkezik a más égitesten területtel.

Tudniillik, létezik egy a jognak egy űrre vonatkozó ága, ami tipikusan az ilyen kérdésekkel foglalkozik. Az 1969-es Holdra szállás előtt a zászló elhelyezésével kapcsolatos és egyéb kérdések is megválaszolásra kerültek. Az Egyesült Államok tudta, hogy az amerikai zászló látványa sokakban aggodalmakat ébreszt majd. Valószínűleg egyből azt feltételezték volna a legtöbben, hogy Amerika a Holdat is elfoglalta.

Ez a fajta politikai viszály nem hiányzott az Egyesült Államoknak, éppen ezért a gondokat megelőzve, már 1967-ben tisztázták az erre vonatkozó szabályokat. Sem az USA, sem a NASA nem birtokolja a területeket, amelyen a zászló elhelyezésre került. 1967-ben született meg a „szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket”. A roppant kényelmes nevű szerződés elismerte a gyarmatosítás okozta károkat. Ezért az Egyesült Államok, a Szovjetunió és más űrutazó nemzetek csatlakoztak az egyezményhez. A szerződés kimondta, hogy a Hold és gyakorlatilag a Földön kívül bármi közbirtoknak számít, amelyhez minden országnak joga van.

Az amerikai zászló így inkább csak szimbolikus jelentőséggel bír — írja a LiveScience. Nem is véletlen, hogy Neil Armstrong híres mondatában az emberiséget említi, nem pedig az Egyesült Államokat.

Mi van a vállalatokkal?

Amikor a szerződést megírták, még fel sem merült a gondolat, hogy valaha lesz egy olyan vállalat, amelyik képes az űrbe menni. Ezért a magánszektor teljesen kimaradt a szerződésből, ami nemsokára hatalmas vitákat fog szülni. Ezenkívül egyéb problémák is felmerülhetnek, például az egyes országok nyersanyag lelőhelyeit illetően.

Az űrre jelenleg úgy lehet tekinteni, mint a nemzetközi vizekre, ahol egy országnak sincs fennhatósága, és minimális szabályozás van érvényben. Vagyis az aszteroida bányászásra például lehet úgy tekinteni, mint a halászatra. Ha a hal (ez esetben aszteroida) a hálóba kerül, akkor az azé lesz, aki kifogta.

Pár ország, mint Belgium, Oroszország, vagy éppen Brazília úgy tartják, hogy az űrből érkező nyersanyagok valahogyan a világ egészét kéne, hogy megillessék. Azonban ez a vita még nincs lezárva, sőt csak most kezdődik igazán. Most, hogy a Hold újra célponttá vált, így egyre valószínűbb, hogy ezeket a kérdésekre mihamarabb választ kell találni.

Vagyis a kérdésre a válasz, hogy a Hold egyelőre senkié sem, de ez nem sokáig fog így maradni valószínűleg. Ahogy a különböző nemzetek megérkeznek a Holdra, valószínűleg kénytelenek lesznek kijelölni a saját területeiket. Későbbiekbe pedig, ha majd kialakul a holdlakók öntudata, akkor lehet, hogy az ő kezükbe kerül majd minden.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• Hátborzongatóak a NASA új hangfelvételei
• Több mint egy év után elvesztette ‘barátját’ a NASA marsjárója