Vlagyimir Putyin szerint az Ukrajnában harcoló katonákon “múlik” Oroszország jövője – mondta a győzelem napja alkalmából Moszkvában tartott éves beszédében.
“Most semmi sem fontosabb, mint az önök harci erőfeszítése.”
A katonai parádét, amely a náci Németország felett aratott szovjet győzelemre emlékezik, idén biztonsági okokból visszafogottabb keretek között rendezték meg. Putyin arra is felhasználta beszédét, hogy igazolja ukrajnai invázióját, miközben a “nyugati globalista elitet” vádolta a konfliktusok kiprovokálásával, írja a BBC.
A civilizáció ismét “fordulóponthoz érkezett” – mondta a moszkvai Vörös téren a csak tisztviselőkből és veteránokból álló tömeg előtt, mivel az esemény nem volt nyilvános. Az Ukrajnában harcoló csapatokhoz szólva – amelyek közül néhányan jelen voltak – azt mondta, hogy “valódi háború” indult Oroszország ellen. Miközben a valóság az, hogy Oroszország volt az, aki megszállta Ukrajnát.
“Az ország biztonsága ma önökön múlik, államiságunk és népünk jövője önökön múlik.”
Ez volt a második győzelem napi felvonulás azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megkezdte Ukrajna teljes körű invázióját.
Putyin beszéde a népnek szólt, csak a nép nem lehetett ott
Az elmúlt hetekben Oroszország-szerte történt robbanások és szabotázsakciók sorozata miatt azonban biztonsági okokból visszavonták az ünnepségeket. Az egyik múlt heti incidens során állítólag dróntámadás érte a Kremlt. Oroszország azt állította, hogy ez egy Putyin elleni merénylet volt. Egyenesen Ukrajnát és az Egyesült Államokat gyanúsították, de mindkettő tagadta, hogy bármi köze lenne hozzá.
Az idei ünnepségen 3000-el kevesebb katona és jóval kevesebb haditechnikai eszköz volt látható. A felvonulás rövidebb volt, nem volt katonai bemutató, és nem voltak a felvonulást általában jellemző modern harckocsik sem. Kedden az egyetlen kiállított tank a második világháborús T-34-es volt.
A 2020 óta először azonban egy maroknyi nemzetközi vezető is részt vett a parádén.
Az összes közép-ázsiai vezető ott volt, köztük a kazahsztáni Kaszim-Zsomart Tokajev is. A Vörös téren volt Alekszandr Lukasenka fehérorosz vezető és Örményország miniszterelnöke is.
Az amerikai székhelyű Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szerint a közép-ázsiai vezetők késői részvétele “valószínűleg azt jelzi, hogy vonakodnak a háború közvetlen és nyilvános támogatását kifejezni”. Putyin beszéde a tavalyihoz hasonló témákat követett, az ukrán “bűnöző rezsim” elleni harcot a náci Németország legyőzéséhez hasonlította. Célba vette a Nyugatot, mondván, hogy “a céljuk nem más, mint országunk bukása”.
Putyin azt mondta, hogy Oroszország “békés jövőt” szeretne, de azzal vádolta a nyugati elitet, hogy elveti a “gyűlölet és a ruszofóbia magvait”, és lerombolja a családi értékeket. Beszéde nagy részét azonban az orosz “hősök” ukrajnai tetteiért érzett büszkeségére összpontosította.
“Nincs erősebb ügy a világon, mint a fegyveres erőink iránti szeretetünk”,
mondta Putyin, akit a Nemzetközi Törvényszék háborús bűnökkel vádol Ukrajnában.
“Oroszországra, fegyveres erőinkre” – zárta beszédét, miközben felcsendült az orosz himnusz.
Érdemes elolvasni:
- Videón, ahogy az ukrán hadsereg megsemmisít egy géppuska állást
- Oroszország bevetheti a múzeumi tankokat is, de lehet, jobban járnak vele
Forrás: