Nem semmi! ENSZ Alapokmányra hivatkozva ölnek és puszítanak az oroszok Ukrajnában

Az ENSZ Alapokmányával összhangban állónak nevezte a Moszkva által Ukrajna ellen indított “különleges hadműveletet” Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken a szentpétervári 11. Nemzetközi Jogi Fórumon. Ugyancsak érdekes a Kreml felfogása: a háború által teljesen szétlőtt és elpuszított települések végeredményben az emberek megvédésére szolgált. 

Hatalmas veszteségekkel járó véres háború

Az Oroszország által indított véres háború nagyon súlyos áldozatokat követelt mindkét oldalon, de a részben orosz civil lakosság is megtizedelődött, illetve el kellett hagyniuk a szülőföldjüket az orosz “felszabadítás” következtében. Az ENSZ április 11-én közzétett frissített jelentésében közölte, hogy Oroszország 2022. február 24-én indított inváziója óta 2023. április 9-ig 8.490 civil halt meg és 14.244 sebesült meg.

Az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség által összeállított értékelés szerint Oroszország összesen 189.500-223.000 áldozatot szenvedett, ebből 35.500-43.000 halott és 154.000-180.000 sebesült. Ukrajna összesen 124.500-131.000 áldozatot szenvedett, köztük 15.500-17.500 halottat és 109.000-113.500 sebesültet – olvasható a Reuters összegzésében.

Kreml: a Donyec-medencében élők megvédése részben sikerült

Az ukrajnai orosz különleges katonai művelet célja a Donyec-medencében élők megvédése volt, ezt a feladatot az orosz fél részben teljesítette, részben viszont még nagyon távol van a teljes megvalósítástól – hangsúlyozta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a boszniai szerb ATV-nek adott, csütörtökön közölt interjújában.

A különleges katonai művelet folytatódik. Ez egy nagyon-nagyon nehéz művelet, és persze bizonyos célokat egy év alatt már sikerült elérni – magyarázta. Hozzátette: azoknak az embereknek a biztonságát kellett garantálni, akik nyolc évig a saját országuk támadásainak voltak kitéve. “Ezt a feladatot részben sikerült teljesítenünk, részben viszont még messze vagyunk a teljes megvalósítástól” – húzta alá.

Állítása szerint ukrán részről folytatódik a szegényítetturán-tartalmú lövedékek bevetése, továbbra is lövik a térséget. “Éppen ezért kellő távolságra kell visszaszorítanunk az ellenfelünket, és ezért folytatódik a hadművelet” – magyarázta Dmitrij Peszkov. Rámutatott, hogy sikerült némileg demilitarizálniuk Ukrajnát, számos fegyvergyárat és -raktárt megsemmisítettek.

A Kreml szóvivője azt is közölte, hogy azért húzódik el a tavaly februárban kezdődött konfliktus, mert Oroszország voltaképpen nem is folytat háborút.

“Háborút vívni teljesen más dolog, az infrastruktúra, a városok teljes lerombolását és hasonlókat jelent. Mi ezt nem tesszük. Igyekszünk megóvni az infrastruktúrát és megmenteni az emberek életét” – hangsúlyozta. Magyarázata szerint a különleges katonai művelet Oroszország és Ukrajna konfliktusából indult, Moszkvának meg kellett védenie az érdekeit, és lépnie kellett Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban. Ezt követően viszont a NATO, az Egyesült Államok és az európai államok is belekeveredtek a konfliktusba, előbb közvetett, majd közvetlen módon is.

“A NATO most gyakorlatilag közvetlen résztvevője a konfliktusnak Ukrajna oldalán” – húzta alá. A szövetség tagjai folyamatosan fegyverekkel, lőszerekkel, harci eszközökkel l és pénzügyi forrásokkal látják el Kijevet – magyarázta.

Dmitrij Peszkov arra is kitért, hogy a Nyugat a rossz és hibás lépéseivel rákényszerítette Oroszországot a különleges katonai műveletre, elutasította a tárgyalásokat Vlagyimir Putyin elnökkel Oroszország biztonságáról, és Moszkva tiltakozása ellenére is azt mondta, felveszik Ukrajnát a NATO-ba.

“Oroszország túlságosan is nagy ország ahhoz, hogy így lehessen vele bánni, és túlságosan is erős ország ahhoz, hogy megadja magát” – szögezte le végül a Kreml szóvivője.

Már az ENSZ alapokmányra is hivatkoznak az oroszok

“A különleges hadművelet az ENSZ Alapokmányának 51. cikke alapján zajlik, amely az egyéni és kollektív önvédelem jogáról rendelkezik, amiről az ENSZ Biztonsági Tanácsát időben értesítették” – hangoztatta a tárcavezető, aki online vett részt a tanácskozáson.

Azzal kapcsolatban, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) korábban elrendelte Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman letartóztatását, Lavrov kijelentette:

“Ez valójában álbíróság, amely engedelmes eszközzé vált az angolszászok kezében, és amely politikailag elfogult, eredménytelen és szakmaiatlan. Ma ez a struktúra újabb botrányos döntésekhez folyamodik. Egyoldalúan terjeszti ki joghatóságának körét. Figyelmen kívül hagyja az állami tisztviselők mentelmi jogát, megsértve ezzel a nemzetközi jogot.”

Az orosz diplomácia vezetője azt hangoztatta, hogy az afrikai kontinensen az ICC bevonása sohasem járult hozzá a konfliktusok politikai megoldásához, hanem csak súlyosbította őket. Rámutatott, hogy a bíróság az ukrán ügyek vizsgálatára Nagy-Britanniából, Hollandiából, Kanadából, Romániából és Japánból kap nyíltan úgynevezett költségvetésen kívüli pénzeket, ami Lavrov szerint jó példa a nyugati “szabályok” szerinti “független” igazságszolgáltatásra.

A szentpétervári fórum keretében Ruszofóbia: nácizmus a 21. században című ülésen Andrej Loginov orosz igazságügyi miniszterhelyettes síkraszállt amellett, hogy a ruszofóbia fogalmát rögzítsék az orosz jogszabályokban, és állapítsák meg a ruszofób tevékenységért való felelősséget. Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos elmondta, hogy több ezer megkeresés érkezik hozzá ukrán állampolgároktól, akik segítséget kérnek az Oroszországba való áttelepüléshez. Mint mondta, ezek az emberek idegennek érzik magukat a Kijev ellenőrzése alatt álló területen, félnek a Győzelem napjáról beszélni és az orosz irodalommal kapcsolatos gondolataikat kifejteni.

Source: MTI