Egy fiatal kincskereső elképesztő viking kincsekre bukkant

A véletlenszerű kincsfelfedezéseknél nincs is jobb, ha váratlanul történik az még annál is jobb. Ez alól dán mezőn talált kincs sem kivétel: egy közel 300 viking érméből álló kincset talált egy fiatal lány, aki tavaly ősszel egy kukoricaföldön keresgélt fémdetektorával.

Az ősi pénzérmék mellett több ezüst ékszer is fellelhető volt – írja az IFLS. A töredezett ékszereket valószínűleg szintén fizetőeszközként kívánták felhasználni. A felfedezett tárgyak közül kettő “különösen érdekes” – jegyezték meg a szakértők a helyi Észak-Jyllandi Történeti Múzeumban. Két díszes fonással ellátott gömb, amelyet kis darab vágott ezüstrúdra helyeztek.

Szakértők szerint ezek a tárgyak olyan kiváló minőségűek, hogy valószínűleg egy püspöktől vagy királytól vehették el ezeket. Mindez valószínűleg egy portyázó expedíció során történhetett, valószínűleg Írországban. Ez pedig lenyűgöző, hiszen több ezer kilométeres távot jelent ez.

A kincsek

A kincset zsákmányoló vikingek számára nem feltétlenül a darab művészi értéke számított. Igazából még az sem, hogy milyen pénznemről van szó, hanem a belőle kinyerhető ezüst súlya volt a lényeg.  Több érme nem is dán, hanem német vagy arab eredetű.

A kincs több mint 1000 éves. A dán érméket a 970-es vagy 980-as évekre datálják. Ezt a kutatók Harald Blåtand király keresztény hitre térésének köszönhetően tudták ilyen pontosan megmondani. Ugyanis az érmék egyik oldalán kereszt látható, ami a 960-as évek közepe előtt nem lehetett még jelen.

A kincs koráról a felfedezés helye is árulkodik. Az ezüstöt az egykori Fyrkat viking erődítményhez közel találták meg. Ez egy olyan vár volt, amelyet csak rövid ideig használtak 980 körül. Bár a kutatók nem tudják pontosan, hogy miért hagyták el, egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy a trónért folytatott hatalmi harc lehetett az oka.

Ha ez a trónviszály valóban igaznak bizonyul, akkor a pazar gyűjtemény is értelmet nyer. Torben Trier Christiansen, múzeum régész és felügyelő szerint a kastélyokat nem biztos, hogy önként adták át. Talán a Harald Blåtand és fia, Svend Tveskæg közötti végső leszámolás következtében, a helyi mágnás inkább úgy döntött, hogy elrejti az értékeit.

A szakértők nem tudják biztosan megmondani, melyik lelőhelyről származik egy-egy darab. Azonban ez további vizsgálatokhoz és történelmi kutatáshoz fog nagy valószínűséggel vezetni.

„Az ezüstkincs önmagában is egy fantasztikus történetet alkot” – jegyezte meg Treir Christiansen. “Az, hogy egy olyan településen találtuk meg őket elhagyatottan, amely mindössze nyolc kilométerre van Harald Blåtand viking erődjétől, Fyrkat-tól, az hihetetlenül izgalmas.”

Előfordulhat tehát, hogy a fiatal lány véletlen felfedezése egészen új fejezeteket nyit a dán a történelemkönyvekben. Reméljük azért valamiféle jutalomban is részesült a hatalmas felfedezéséért cserébe.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• Videó: El Castillo, a maja piramis rejtélyei
• Görögországban található a legősibb, 5000 éves elsüllyedt város