A csillagok közül sem mind fénylik örökké, vagy távozik hatalmas robbanás formájában. Vannak olyanok is, amelyek egyszerűen csak kristályosodnak, szépen lassan elvesztve csillag jellegüket. Bizonyos esetekben ez a folyamat egészen rendkívüli eredményekkel járhat. Ilyen például az egyik 104 fényévre lévő szomszédunk is.
Egy szénből és fémes oxigénből álló fehér törpe, körülbelül 104 fényévre a Földtől éppen a kristályosodás folyamatában van. A súlyából és hőmérsékletéből a kutatók arra következtetnek, hogy éppen kristályosodik a magja. Ebből a magból a nagy nyomás miatt szépen lassan egy “kozmikus gyémánt” lesz — írja a ScienceAlert. Ez a gyémánt szénből és oxigénből áll.
A kutatás szerzői 32 parszekre találták meg ezt a négyes csillagrendszert. Ebből az egyik az éppen kristályosodó fehér törpe, amely az előzőleg is ismert HD 190412-nek a párja. Ez az első olyan kristályosodó fehér törpe, amelynek korát kívülről nagyjából meg tudják határozni.
Minden csillag a benne tomboló fúziós energia miatt ragyog. De minden csillag előbb vagy utóbb kifogy a szuszból. Ekkor ezek a csillagok valami mássá alakulnak. A legtöbb csillag esetében, főleg azoknál, amelyek a Nap tömegének nyolcszorosánál kisebbek a végeredmény valószínűleg egy fehér törpe lesz. Mikor elfogy az üzemanyag, a külső rétegek szépen lassan elvesznek az űrben. A mag ekkor összeroskad egy nagyon sűrű objektummá, amely körülbelül akkora, mint a Föld vagy akár a Hold. Ugyanakkor a tömege ennek az objektumnak még mindig legalább 1,4-szerese a Napénak.
A kozmikus gyémánt
A sűrűsödési folyamatot az elektronok gátolják, ugyanis két elektron nem foglalhatja el ugyanazt a helyet. Emiatt a fehér törpe nem tud neutron csillaggá vagy fekete lyukká sűrűsödni. A fehér törpék fénye halovány, de továbbra is bocsátanak ki hőt, majd szépen lassan kihűlnek. Miután ez megtörténik, fekete törpékké változnak, gyakorlatilag egy nagy szénbriketté hűlnek. Ez a folyamat legalább egy kvadrillió évbe telik számítások alapján, így ilyeneket még nem találhatunk.
Az egyetlen dolog, amit tenni lehet, hogy a hőmérséklet változásból a kutatók megpróbálják megítélni magban kezdődő kristályosodást. Ebben a szakaszban a szén és oxigén atomok nem tudnak már szabadon mozogni és kötéseket alkotnak. Ez a folyamat energiát termel, amely hő formájában távozik.
Ennek a fehér törpének az esetében nem tudni, hogy a kristály az gyémánt lesz-e vagy esetleg más. Egy fehér törpe átlag tömege 1 millió kilogramm köbméterenként, míg egy gyémánté 3 500 kilogramm köbméterenként. Úgyhogy nem kizárt, hogy egy sokkal sűrűbb kristály lesz a végeredmény. A lényeg, hogy egyelőre még biztosan nem mehetünk gyémántot bányászni. Azonban a felfedezés remek betekintést enged a fehér törpék életciklusának ebbe a szakaszába.
A kutatók kijelentették, hogy ez az új felfedezés egy új utat nyitott meg a kristályosodó fehér törpék kutatásában. A Földhöz való közelsége ennek a rendszernek arra enged következtetni, hogy több más hasonló rendszer is lehet a közelben.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
