Kína milyen katonai támogatást nyújt a háborúzó Oroszországnak?

Az ukrajnai háborúban Kína egyértelműen Oroszország, tehát az agresszor oldalára állt, hiszen többszörösen érdekelt abban, hogy ez a háború egy jó ideig fárassza a harcoló feleket. De pontosan hogyan támogatja Peking Moszkvát?

Kína fegyvereket szállít Oroszországnak?

Kína folyamatosan bővíti katonai termelési kapacitásait, és jelenleg a világ negyedik legnagyobb fegyverexportőre. A fegyvereik egyre fejlettebbek, és például a drónjaikra nagy hasznát venné az orosz hadsereg.

Az Egyesült Államok szerint kínai cégek már nyújtottak támogatást Oroszországnak, és ezt szakértők is megerősítették a BBC-nek. Maria Shagina, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének gazdasági szankciókkal foglalkozó szakértője elmondta, hogy Kína eddig nem szállított nyíltan fegyvereket Oroszországnak, de titokban olyan csúcstechnológiai termékeket adhat el neki, amelyeket katonai célokra lehet használni.

A szakértő szerint egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy Kína a legnagyobb beszállítója a támadó félnek, gyakran hongkongi és egyesült arab emírségekbeli fedőcégeken keresztül oldják meg a kereskedelmet. Ezért is hozták létre az EU-ban azt a szankciós listát, amely azokra a cégekre és vezetőikre vonatkozik, akik egyfajta közvetítőként játszanak szerepet a fegyvert gyártó országok és Oroszország között.

Szintén a kezükre játszik a kínaiaknak, hogy a drónok katonai és a polgári célú felhasználás között nincs egyértelmű szabályozás, így eladhatják polgári célra a valójában emberi élet kioltására alkalmas eszközöket.

A Reuters áprilisban írt arról, hogy az ukránok egyre kevesebb nyugati technológiát találtak a harctéren, és a megsemmisített vagy elhagyott harci eszközök egyre jelentősebb része például kínai gyártmány, ami egyértelmű jele annak, hogy Peking támogatja az orosz agressziót. A hírügynökséggel megosztott hírszerzési adatok szerint az ukránok kínai gyártmányú alkatrészeket találtak az Orlan légi drónok navigációs rendszerében, amelyek korábban svájci rendszert használtak. Arra is van bizonyíték, hogy kínai alkatrészeket találtak a tűzvezető rendszerben olyan orosz harckocsikban, amelyek korábban francia gyártmányú alkatrészeket használtak az oroszok.

Az amerikai székhelyű Center for Advanced Defense Studies szerint kínai vállalatok légvédelmi rakétaelhárító radarokhoz szükséges elektronikai alkatrészeket küldhetnek Oroszországnak.

Spacety

Még januárban az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a Spacety kínai cég ellen is, amely Washington szerint az ukrajnai helyszínekről készült SAR (Synthetic Aperture Radar) műholdképek megrendeléseit adta át a Terra Tech oroszországi székhelyű technológiai cégnek, írja a SpaceNews. A vád szerint a szóban forgó képeket azért gyűjtötték össze, hogy lehetővé tegyék a Wagner harci műveleteit Ukrajnában.

A 2016-ban a Kínai Tudományos Akadémia korábbi munkatársai által alapított Spacety űrvállalat székhelye a Hunan tartománybeli Csangsha-ban van, de 2019-ben Luxemburgban is irodát nyitott, így az EU-ban is megvetette a lábát. Többek között a luxemburgi egyetemmel is volt együttműködésük, ám a felsőoktatási intézmény azonnal felfüggesztett minden közös projektet, amikor kiderült, hogy a Spacety segíti a hirhedt Wagner csoportot.

A cég kisméretű műholdakat gyárt, és eddig két kis C-sávú SAR-képalkotó műholdat bocsátott fel: a Hisea-1-et 2020 decemberében, a Chaohu-1-et pedig 2022 februárjában. Természetesen minden vádat visszautasít a kínai vállalat, és nem értik, miért szankcionálta őket az USA, írja az RTL Today. Washington viszont egyértelmű bizonyítékokra hivatkozva tartja fent a céget a tiltólistán, és arra kérte az EU-t, hogy ők is szankcionálják a Wagner csoport bevetéseit támogató céget.

Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere Kína

Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, a nyugati országok szankciói hatására számos nyugati cég teljesen megszakította kapcsolatait Oroszországgal. A szankciós elv lényege, hogy ha a nyugati országok elzárják a pénzcsapokat, akkor Moszkva kevesebbet tud költeni a háborúra, ráadásul így közvetetten sem támogatják a háborút kirobbantó országot. A szankciók hatottak, hiszen Moszkva komoly veszteségeket szenvedett el gazdasági téren, ráadásul a gázzal való zsarolással Vlagyimir Putyin elnök elérte, hogy az oroszok üzleti partnerei a diverzitásra törekednek, hiszen senki sem akar egy zsaroló felé kiszolgáltatott lenni.

Kína kihasználja a helyzetet, segítő kezet nyújtott a bajban lévő oroszoknak, és az sem zavarta Pekinget, hogy ezidáig nyíltan az agresszió és a területszerzési háborúk ellen foglaltak állást, most pedig az agresszort támogatják. Kína több esetben is a nyugati országokat okolta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát, és az “ellenségem ellensége a barátom” elv alapján beállt Moszkva mögé. Kína Oroszországgal folytatott teljes kereskedelme 2022-ben rekordmagas, 190 milliárd dolláros szintet ért el. Ez számszerűsítve: 30%-os növekedést jelent az előző évhez képest.

A kínai segítség persze nem önzetlen, hiszen Oroszország egyrészt lefoglalja a nyugati országokat a háborúval, másrészt a bajban lévő üzleti partnernél nincs is jobb. Az árakat ilyenkor a felvásárló határozza meg, és ez teljesen megfelel az ázsiai szuperhatalomnak.