Azt gondolhatnánk, hogy az emberiség rendkívül fejlett, mert kidolgozta a növénytermesztés folyamatait. Azonban nem csak mi emberek vagyunk képesek a földművelésre, ugyanis számtalan hangya faj, már év milliók óta űzi a gombatermesztés művészetét. Egyes fajok még levéltetveket is gondoznak, hogy az általuk termelt mézharmatot elfogyasszák.
A hangyák elképesztően érdekes élőlények, rengeteg mindenben hasonlítanak az emberekre. Többek közt azon kevés fajok közé tartoznak, akik nagy méretű háborúkat is folytatnak egymással, ami az állatvilágban viszonylag ritka. Most azonban ne az agresszióra koncentráljunk, nézzük inkább meg, hogy hogyan is zajlik a hangyák általi földművelés.
Földművelés hagyna módra
Több hangyafaj is foglalkozik gombatermesztéssel, azonban a legismertebbek a levélvágóhangyák. Ezek a hangyák onnan kapják a nevüket, hogy növények leveleit levágják, majd azokat a fészekbe szállítják. Viszont ezeket a leveleket nem maguknak szánják, nem ez a fő táplálék forrásuk. A leveleket a gombaültetvényeikre viszik, ahol apró darabokban adagolják azt a gombának. A gomba a legfontosabb dolog, hiszen ez az, ami a táplálékot biztosítja ezeknek a hangyáknak.
Az hagyján, hogy ezek a hangyák képesek földet művelni, de ennél sokkal komplexebb műveletekre is képesek. Az még viszonylag egyszerű, hogy levélaprólékot dobáljanak a gombának, és csak hagyják nőni. A hangyák nem csak növesztik a gombákat, de aktívan karban is tartják a földjeiket.
Mielőtt egy levél darab visszajut a fészekbe, előbb a legkisebb dolgozók letakarítják a leveleket, hogy ne jusson be se szennyeződés, sem pedig kártevő. A gombaföldeket folyamatosan aktívan figyelik, az esetleg kártevőket, kórokozókat pedig eltávolítják. A járatokat is folyamatosan eltorlaszolják vagy újranyitják, hogy szabályozzák a levegő nedvesség tartalmát a kolóniában.
Ezek után a gombát a lárvák táplálására használják, a dolgozók pedig a levelek nedvéből táplálkoznak. Ürülékükkel pedig folyamatosan trágyázzák az ültetvényeket. A legérdekesebb, hogy a gomba, amit termesztenek már nem található meg a vadonban, vagyis háziasították. Ez azt jelenti, hogy a gomba nem képes túlélni a hangyák nélkül, teljes mértékben rá van utalva a gondozásukra.
Új fészek
Egy hangyakirálynő akár egy évtizeden át is élhet. Ameddig a királynő él, addig a kolónia is. Amikor egy királynő megszületik egyszerre elhagyják mind a párzásra képes hímek és nőstények a fészket egy nászrepülésre. Ekkor amennyi spermiumot csak lehet összegyűjt egy nőstény, keres egy megfelelő helyet, és elássa magát. Mindössze a királynők 2,5 százaléka tud sikeres kolóniát alapítani.
A földben a királynő elveszíti szárnyait, elbarikádozza magát, majd visszahányja az adag gombát, amelyet még az előző fészekből hozott. Ez a gomba lesz a kolónia alapja. A királynő ezután neki áll petéket rakni, a nem termékeny petéket pedig megeszi. Eközben folyamatosan gondozza a gombaültetvény kezdeményét, várva, hogy az első adag dolgozó megszülessen. Innentől kezdve pedig minden kezdődik előröl.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van
3200 évvel ezelőtt több civilizáció is egyszerre, rejtélyes módon hullott szét
Melyik régiókban és területeken található a legtöbb építkezési munka ma Magyarországon?