Az evolúció érdekes folyamat. Azt gondolnánk, hogy a túlélésért folytatott versenyben folyamatos élet-halál harc folyik. De nem mindig a legerősebbek győznek, és egyértelműen nem mindig azok a fajok pusztulnak ki, amelyek nem lennének képesek túlélni. Néha egyszerűen csak túl lusták túl élni egyesek, mint például a Homo erectus.
Biztosan mindenki tanult már a Homo erectusról, amely az egyik kulcsfontosságú lépcsőfoka volt az emberiség fejlődésének. A Homo Sapiens elődjei miután leváltak a Homo erectus ágáról, az utóbbi továbbra is jelen volt, de aztán szépen lassan kihaltak. A Neandervölgyiek esetében sokszor a Homo sapiens vádolják a kihalásukkal, de a Homo erectus esetében ez nem felétlenül igaz.
Tudósok szerint a Homo erectus nem a túlzott versengés áldozata lett, hanem egyszerűen túl lusta volt, mindemellett katasztrofális alkalmazkodási képességei voltak, ha az éghajlatváltozásról van szó — írja az India Today.
A végzetes lustaság
Az Arab-félszigeten tett felfedezés betekintést enged a kora kőkori emberek életébe. Ez a hely mai állapotával ellentétben a múltban sokkal kellemesebb élőhely volt. Mint az ásatásokból kiderült, az itt élő Homo erectus mindig a lehető legkevesebb munkával járó stratégiát alkalmazta. Ha eszközökről volt szó, akkor mindig a legegyszerűbben elkészíthető eszközöket készítették. Ha pedig nyersanyag vagy étel gyűjtéséről volt szó, akkor kifejezetten nem erőltették meg magukat.
A mai embert többek közt az különbözteti meg az állatoktól és elődjeitől, hogy képes absztrakt módon gondolkozni, illetve rendkívül jól alkalmazkodik. Azonban a Homo erectusról ez látszólag nem mondható el. Mikor a Homo sapiens élőhelye drasztikusan megváltozik, akkor általában vándorlásba kezd, hogy élhetőbb helyre bukkanjon. Ezzel szemben a Homo erectus inkább csak ült és várt.
Az ásatás helyszínétől nem messze találtak egy sziklát, tele minőségi alapanyagokkal az eszközkészítéshez. A gond csak az volt, hogy ez egy kis dombon volt, és a Homo erectus nem igazán akarta ezt megmászni. Ehelyett inkább a rossz minőségű alapanyagokat használták, amelyeket a táboruk közelében találtak. Ezzel szemben a későbbi emberek minden lehetőt megtettek, hogy jobb minőségű nyersanyagokhoz jussanak.
Ami az egészet még viccesebbé teszi, hogy a Homo erectus kora vége felé már komoly éghajlatváltozás is jelentkezett. Az üledék elemzésből kiderült, hogy a klíma folyamatosan változott, de a Homo erectust ez nem zavarta. A változó klíma sem jobb eszközök készítésére, sem pedig helyváltoztatásra nem késztette ezeket a korai embereket egy 2018-as kutatás szerint.
Vagyis összegezve, a Homo erectus nem igazán gondolt bele, hogy talán az eddigiektől eltérő megoldások más eredményhez vezethetnének. Mondhatnánk, hogy a klímaváltozás rengeteg állatot is megvisel, de rengeteg állatfaj is inkább vándorlásba kezd. A Homo erectus inkább csak maradt, mert az kényelmesebb volt. Tulajdonképpen a Homo erectus azért halt ki — legalábbis ebben az egy esetben biztosan —, mert kiszáradt körülöttük a vidék, ők pedig nem voltak hajlandók megmozdulni.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Source: