Így nézett ki Pompeii fénykorában

“Ha meg akarod érteni az ókori Rómát, az építészetét, a történelmét, a Római Birodalom kiterjedését, akkor Rómába kell menned.” Ezt mondja Darius Arya régész, és ezzel jogos, bár nyilvánvaló dolgot fogalmaz meg.

“De el kell menni a Vezúv-városokba is”, vagyis a Vezúv vulkán közelében, a Nápolyi-öbölben található településekre. “El kell menned Herculaneumba. El kell menned Pompeiibe. Nem csak azért, mert híresek, hanem a megőrzés miatt is”. Kr. u. 79-ben a Vezúv Herculaneumban és Pompeiiben minden életet elpusztított, de mindkét város alapszerkezetét érintetlenül megőrizte. Ha ma bármelyikbe ellátogatunk, “elmerülhetünk a rómaiak világában”, számolt be az Open Culture.

Mindez nagy felbontású felvételekkel is megtehető, de a város építészetéről és várostervezéséről szóló magyarázataival is, részletesen bemutatva mindent, a nagy Forumtól a fürdőkomplexumokon át a termopóliumokig, amik “lényegében ókori gyorséttermek”. Még árulkodóbbak a város egyszerűbb jellemzői, mint például az utcákon átvezető lépcsők, amelyek lehetővé tették a polgárok számára, hogy elkerüljék “az esővíz, a szennyvíz és az állati hulladékok felhalmozódását”.

A Manuel Bravo által készített videó mindannyiunkat beszippant ebbe a világba. “Pompeii szinte minden épületében vannak például belső falfestmények, a magánlakásoktól az olyan közterekig, mint a fürdők és a piacok”, mondja Bravo, és ezek a mindenütt jelenlévő műalkotások “értékes betekintést nyújtanak az ókori római társadalom mindennapi életébe és kulturális értékeibe”. Ez bizonyítja a trompe-l’œil meglepő népszerűségét is, amikor a művészek tömör márványból épített falak vagy akár szabadtéri terek illúzióját keltik. Még a már akkor grandiózus nak számító Domus Romana, a jómódú pompeiiek által kedvelt épülettípus is festményekkel volt tele, hogy még grandiózusabbnak tűnjenek.

Érdemes elolvasni:

• Ez a csodálatos műemlék néhány év múlva az enyészeté lesz
• Alagsori átalakítás során leltek rá a 18 szintes földalatti városra