Lehet, hogy már tényleg csak karnyújtásnyira van az, hogy halott emberek feltámasztására is képesek legyenek?
A tudósoknak korábban csak arra volt bizonyítékuk, hogy a férgek akár 40 évig is képesek hibernáltan maradni. Az új kutatások azonban mindent felülírnak, írja a Sky News.
A tudósoknak most ugyanis sikerült újraéleszteniük a becslések szerint 46.000 évig fagyott férgeket. Úgy gondolják, hogy a késő pleisztocén korszakban éltek azok a szibériai örökfagyban, 40 méter mélyen talált férgek, amelyeknek egy kis csoportját kiolvasztották és újraélesztették.
A férgek a réges rég kihalt Panagarolaimus kolymaensis fajból származnak. Valójában azonban nem pusztultak el, hanem a kriptobiózisként ismert alvó állapotban vészelték át az évezredeket, ami miatt életjeleik kimutathatatlanok voltak.
Teymuras Kurzchalia professzor, a PLOS Genetics című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője, a Max Planck Molekuláris Sejtbiológiai és Genetikai Intézet emeritus professzora azt mondta: “Ez a kis féreg most már Guinness rekorder lehet, mivel sokkal hosszabb ideig maradt hibernált animációban, mint azt bárki lehetségesnek tartotta volna.”
„Teljesen megdöbbentett, hogy 46.000 év után újra életre lehetett kelteni. Olyan, mint a Csipkerózsika meséje, de sokkal hosszabb verzióban” – tette hozzá.
A férgeket úgy élesztették fel, hogy élelmet és vizet kaptak. Bár csak kevesebb mint egy hónapig élték túl, de több mint 100 új féreggenerációt köszönhetünk nekik.
Hihetetlen, de ma is élnek rokonaik
A tudósok a mai napig nagyon kevés olyan állatról tudnak, amely a nehéz környezeti feltételek hatására képes hibernálni magát egy bizonytalan állapotba. Ilyenek például a medveállatkák, a fonálférgek és a mikroszkopikus méretű vízi élőlények.
Amikor a kutatók összehasonlították a Panagarolaimus kolymaensis genomját egyik élő rokonával, a Caenorhabditis elegans-szal, sok átfedő gént találtak a két talajféreg között.
A közös gének közül sok olyan mechanizmusokhoz kötődik, amelyek részt vesznek a zord környezeti feltételek túlélésében. Ez azért érdekes, mivel a Caenorhabditis elegans általában a mérsékelt égövi régiókban fordul elő, rothadó gyümölcsökben vagy növényekben rejtőzködve.
A kutatócsapat most azt szeretné kideríteni, hogy ezek a közös gének milyen szerepet játszanak a kriptobiózisban, és hogy van-e felső határa annak, hogy mennyi ideig maradhatnak a fonálférgek ebben a titokzatos állapotban.
“Ezek az eredmények hatással vannak az evolúciós folyamatok megértésére, mivel a generációs idők napokról évezredekre nyúlhatnak, és a fajok egyedeinek hosszú távú túlélése az egyébként kihalt leszármazási vonalak újraalapításához vezethet” – írják a tanulmány szerzői.
Címlapképünk forrása: Shatilovich et al., PLOS Genetics, 2023 (CC-BY 4.0)
Ez is érdekelhet:
