Leleplezték végre a gízai szfinx titkait?

A gízai Nagy Szfinx egy fekvő, oroszlántestű és emberfejű lényt ábrázoló kolosszális mészkőszobor az egyiptomi Gízában. Az építmény vitathatatlanul a szfinxek legismertebb példája és Egyiptom egyik leghíresebb nevezetessége.

A 73 méter hosszú és 20 méter magas szobor oroszlántestet és királyi fejdíszes emberi fejet ábrázol. Becslések szerint 100 munkásnak három évébe telt elkészítenie, ráadásul mindössze kőkalapácsok és rézvésők álltak rendelkezésükre.

A legtöbb tudós a Nagy Szfinx létrejöttét Hafrénak tulajdonítja, és a 4. dinasztia idejére datálja, írja a The Archaeologist. Egyesek azonban úgy vélik, hogy Hafré idősebb testvére, Dzsedefré, vagy más néven Radzsedef építtette apjuk, Hufu fáraó tiszteletére, akinek piramisa a gízai Nagy Piramis néven ismert. Ezen teoretikusok szerint a Nagy Szfinx arca inkább hasonlít Hufura, mint Hafré fiára. Ez a megfigyelés vezetett később olyan feltételezésekhez, hogy a szobrot maga Hufu fáraó építtette.

A gízai Nagy Szfinx a mai napig a világtörténelem egyik legnagyobb rejtélye. Eredetileg több ezer évvel ezelőtt egy ambiciózus fáraó építtette, egyes elméletek szerint, hogy visszavágjon riválisának, aki nem más volt, mint a saját apja, és hogy megmutassa nagyságát. Mégis, nagyon sokan még mindig nem sokat tudnak róla.

Érdemes elolvasni:

• Az ősi brit vadászok 8000 éves lábnyomai
• A bolygó, amelyet Einstein ‘kitörölt’ a Naprendszerünkből