Ismeretlen vérvonal tagja ez a 45 ezer éves baba
Egy franciaországi barlang neandervölgyi lakosainak maradványai között a kutatók egy modern emberi csecsemő medencecsontját fedezték fel. Miután azonban az ősi medencecsont és az újabb újszülöttek medencéje között különbségeket észleltek, egy új tanulmány szerzői szerint a csecsemő a Homo sapiens egy eddig ismeretlen, korai vonalát képviselheti.
A Grotte du Renne-barlang Európa legérdekesebb paleolitikus lelőhelyei közé tartozik. A feltételezések szerint nagyjából abban az időben volt lakott terület, amikor a modern ember felváltotta a neandervölgyieket. A barlangban a kutatók számos kőszerszámot találtak, amelyek az ebben az átmeneti időszakban kialakult châtelperroni technokulturális komplexumot képviselik – számol be az IFLScience.
A Grotte du Renne-barlang Európa legérdekesebb paleolitikus lelőhelyei közé tartozik. A feltételezések szerint nagyjából abban az időben volt lakott a terület, amikor a modern ember felváltotta a neandervölgyieket. A barlangban a kutatók rengeteg kőszerszámot találtak. Ezek a châtelperroni technokulturális komplexumot képviselik, amely ebben az átmeneti időszakban alakult ki.
A tudósok véleménye megoszlik arról, hogy melyik faj találta fel ezt az iparágat: egyesek szerint a neandervölgyiek maguk találták ki, mások szerint az anatómiailag modern ember (anatomically modern humans, AMH) munkája volt, míg mások azt feltételezik, a két hominida együtt dolgozhatott. Érdekes módon eddig csak neandervölgyi maradványokat találtak a Grotte du Renne-en belül a Châtelperroni rétegben, bár más, ezekhez az elemekhez kapcsolódó barlangokban is találtak modern emberi fosszíliákat.
A folyamatban lévő vita fényében az újonnan elemzett csont új irányba terelte a narratívát. Összehasonlítva a mintát két ismert neandervölgyi csecsemő csípőcsontjával és 32 nemrégiben elhunyt emberi újszülött csípőcsontjával, a tanulmány szerzői megjegyzik, hogy alakja jelentősen eltér a neandervölgyi csípőcsontokétól, és sokkal inkább megfelel az anatómiailag modern ember morfológiájának.
Az ősi csípő azonban kissé kívül esett a modern emberi csecsemőknél megfigyelhető eltérések határain, és “oldalirányúbb hátsó-felső csípőtövist” mutatott.
“Azt feltételezzük, hogy ez annak köszönhető, hogy egy korai modern emberi vonalhoz tartozik, amelynek morfológiája némileg eltér a mai emberétől” – írják a tanulmány szerzői. Megjegyezve, hogy ezt a vérvonalat korábban soha nem dokumentálták, a kutatók szerint a csecsemő valószínűleg azon AMH-populációk tagja volt, amelyek az utolsó neandervölgyiekkel együtt éltek a középső paleolitikumból a felső paleolitikumba való átmenet során, 41-45 ezer évvel ezelőtt.
Ezenkívül ezeknek az ősi modern embereknek a Grotte du Renne-ben való jelenléte arra utal, hogy a neandervölgyiekkel együtt élhettek a châtelperroni ipar kialakulásának idején. “A Châtelperroni ipar létrehozói tehát olyan embercsoportok lehettek, amelyekben a neandervölgyiek és az AMH-k együtt éltek” – írják a kutatók.
Ez viszont azt jelenti, hogy a châtelperroniak kialakulása “kulturális diffúzió vagy akkulturációs folyamatok eredménye lehetett, a két csoport közötti lehetséges népességkeveredéssel”. Más szóval, a neandervölgyiek a modern emberi szomszédaik megfigyelése után fejleszthették technológiáikat, ami egy olyan hibrid iparágat eredményezett, amely Európa egyes részein uralkodóvá vált, amíg az utolsó neandervölgyiek el nem tűntek.
A tanulmány a Scientific Reports című folyóiratban jelent meg.
Érdemes elolvasni: