Lehet, hogy nem mi vagyunk az első intelligens faj a Földön?

A méltán híres Ki vagy, doki? című sorozatban létezik egy szilúr nevű idegen faj. Technológiailag fejlett humanoid hüllőkről van szó, akik jóval az emberek előtt éltek, majd rejtőzködtek, és lényegében felfedezetlenek maradtak, amíg a sorozat időutazó idegenje színre nem lépett a telefonfülkében. Eddig ennek nem sok köze van a tudományhoz. 2018-ban azonban a Cambridge-i Egyetem két tudósa a fiktív faj után elnevezte tanulmányát. Ez lett a The Silurian hypothesis: would it be possible to detect an industrial civilization in the geological record?

A Journal of Astrobiology című folyóiratban megjelent tanulmány nem azt állítja, hogy már jóval az emberiség előtt létezett egy technológiailag fejlett faj. Az IFLScience beszámolója szerint a kutatás azt az érdekes hipotetikus kérdést vetette fel, hogy lehetséges lenne-e megtalálni egy több millió évvel ezelőtt lejárt civilizáció “geológiai ujjlenyomatait”.

Egy ilyen civilizáció megtalálásának valószínűsége az egyik kulcskérdés annak megértése felé, hogy milyen gyakran alakul ki egy ipari civilizáció, ha az élet kialakulása és egyes fajok intelligenciája adott, írják a tanulmányban.

Intelligens fajok nyomában, de hagyhattak-e nyomot?

Az ember az egyetlen példa, amiről tudunk, és az ipari civilizációnk eddig nagyjából 300 évig tartott (például a tömeggyártási módszerek kezdete óta). Ez csak egy kis töredéke annak fajunk létezésének, és egy még apróbb töredéke annak az időnek, amióta komplex élet létezik a Föld felszínén. Ez a rövid időszak felveti azt a nyilvánvaló kérdést, hogy vajon megtörténhetett-e ez korábban is.

A kérdés megválaszolása nem csak egy érdekes gondolatmenet végét jelentené, hanem segíthet abban is, hogy fejlett civilizációk jeleit keressük az exobolygókon. Mint ahogy a tanulmány rámutat, az ember olyan figyelemre méltó nyomokat hagyott a bolygón, amelyek minden bizonnyal hosszú éveken át megmaradnak a mi, viszonylag rövid időnkben, megváltoztatva a bolygó éghajlatát és ökoszisztémáit. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a változások évmilliók múlva is kimutathatók lesznek. Valójában az általunk hagyott nyom, például az üledékben, talán csak néhány centiméter vastagságú lesz majd. Ez még akkor is igaz lehet, ha a jelenlegi korunknál jóval tovább élünk.

Minél tovább tart az emberi civilizáció, arányosan annál több és nagyobb jelre számíthatnánk. Azonban minél tovább tart egy civilizáció, annál fenntarthatóbbá kellett válnia ahhoz, hogy fennmaradjon. Minél fenntarthatóbb egy társadalom (pl. az energiatermelés, a gyártás vagy a mezőgazdaság terén), annál kisebb lábnyomot hagy a bolygó többi részén. De minél kisebb a lábnyom, annál kevesebb jel fog beágyazódni a geológiai rétegekbe.

A csapat megvitatja, hogy milyen más jeleket hagyhatnánk egy évmilliók múlva élő fajnak vagy mit hagyhattak volna nekünk. Néhányat nem lehet megkülönböztetni a természetben előforduló jelenségektől, de mások egyértelmű jelei lennének annak, hogy itt voltunk, és teljesen feldúltuk a helyet.

Feltételezzük, hogy néhány specifikus nyomjelző anyag biztosan fennmaradna, például a tartós szintetikus molekulák, műanyagok és potenciálisan nagyon hosszú élettartamú radioaktív anyagok egy nukleáris katasztrófa esetén.

A csapat nem ad végleges választ a tanulmányban, de azt sugallják, hogy ha más ősi fejlett fajokat is találnának, akkor azokat az üledékfelvételek elem- és összetétel-anomáliáinak feltárásával fedeznék fel.

A szerzők azzal zárják, hogy bár erősen valószínűtlen, hogy létezett bármilyen korábbi ipari civilizáció a miénk előtt, a kérdés, amely egyértelműen megfogalmazza, hogy milyen bizonyítékok utalhatnak egy ilyen civilizációra, felveti a maga hasznos kérdéseit mind az asztrobiológiával, mind az antropocén tanulmányokkal kapcsolatban.

Érdemes elolvasni:

• 20 évet töltött a felkutatásával, végül felfedezte a víz alatti UFO-bázist!
• VIDEÓ: Viharos tengerparton kaptak lencsevégre egy ultragyors ufót