Sokan várják lefagyasztva azt, hogy a tudomány egyszer képes legyen visszaadni az életüket. Lehet, hogy már nem sokáig kell várniuk?
A lefagyasztott emberek nagyon rövid idő múlva, 50-70 éven belül újra életre kelhetnek, írja a LADbible.
Nemrégiben mi is beszámoltunk róla, hogy hihetetlen áttörés következett be, amikor egy férget sikeresen felébresztettek elképesztő idő, 46.000 év után. A lényt még 2018-ban, szó szerint megfagyva találták a szibériai jégtakaróban, a szakértőknek mégis sikerült feltámasztaniuk a gyapjas mamutok korszaka óta tartó öntudatlanság után.
A felfedezés óta természetesen a tudományos szféra jelentős része azon gondolkozik, hogy vajon mindez azt jelenti-e, hogy egy ősembert is feltámaszthatunk hamarosan.
Valahogy úgy, mint az 1992-es amerikai kasszasikerben, a Kőbunkóban. Ha valaki nem látta volna: a kiváló filmben két középiskolás diák egy fagyott barlanglakót fedez fel a hátsó udvarban. Kiolvasztják, aztán pedig sikeresen bevezetik a modern életbe.
A való világ persze ezúttal is kevésbé izgalmas, de ettől még tény, hogy a fonálférgek nagyon nagy lépést jelentenek a tudományos fejlődésben. Hisz bizonyítják, hogy az anabiózis nevű folyamat működik. De lehet, hogy az embereknél mégis más lesz a megoldás.
Néhány évtized kell már csak?
A KrioRus nevű cég saját elmondása szerint 94 lefagyasztott holttestnek ad otthont az orosz fővárosban lévő mélyhűtési bázisán. Valeriya Udalova vezérigazgató így nyilatkozott: “Nem hiszem, hogy az emberi anyagcserét annyira radikálisan át lehetne alakítani, hogy nálunk is úgy működjön az anabiózis, mint az állatoknál. Könnyebb új, mesterséges testeket létrehozni.”
Hozzátette, ahhoz, hogy az emberek feltámadhassanak, jelentős előrelépésre van szükség az orvostudomány és a szövettechnológia területén. Ugyanakkor merészen kijelenti, hogy ez a technológia a következő 50-70 éven belül megjelenhet.
“Kevés a kriobiológiai laboratórium, és azok sem nagyok” – magyarázta. – “De még egy ilyen siralmas helyzetben is figyelemreméltó kísérleteket végeztek már. Például egy patkányvese reverzibilis mélyhűtésével, ami nanorészecskékkel történő gázpersuffláció és indukciós melegítés alkalmazásával történt.”
A jelenleg kínált krionikus technológia ugyanakkor nem megfelelő, mivel az alkalmazott szerek mérgező hatással lehetnek az agyra és más testrészekre.
Dr. João Pedro de Magalhães portugál mikrobiológus még 2018-ban fejtette ki véleményét. „Óriási tudományos fejlődésre lesz szükség olyan területeken, mint a szövetfejlesztés és a regeneratív gyógyászat, hogy a mélyhűtött egyedeket újra életre keltsük, és egészségesekké tegyük” – húzta alá.
Hozzátette: “A halálos betegségben szenvedő betegek – köztük a gyermekek is – úgy dönthetnek úgy, hogy kriosztázisba helyezik őket, amíg a gyógymódot fel nem fedezik”.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy így bizonyos értelemben lenne alternatívája a halálnak, aminek viszont már mély filozófiai, etikai és orvosi vonatkozásai vannak.
Címlapképünk illusztráció, forrás: Flickr/Human Technopole (CC BY-NC-ND 2.0)
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Régen is tudták, mi a jó: napi 10 korsó sört ittak az ókori egyiptomiak
Tudósok nitrogénnel kísérleteztek magukon, a végeredmény segített megnyerni a 2. világháborút
Üveggé változtatta a Vezúv áldozatának agyát a hihetetlen hőség
A Szahara valóságos földi paradicsom volt 10 ezer éve
Magyarország legnagyobb múltú nagyharangját restaurálják
Európaival azonos szintű királyi pompa és méltóság: az esztergomi királyi kápolna