Kleopátra egyetlen megmaradt kézirata mindössze egy szóból áll
Kleopátra királynő kézírásának egyetlen fennmaradt mintája, amelyet egy ősi papiruszon találtak, egyetlen görög szót mutat: “ginesthoi” (görögül: γίνεσθοι), ami azt jelenti, hogy “történjen meg” vagy “legyen így”.
A Greek Reporter szerint a dokumentum egy királyi rendelet, amely i. e. 33-ban kelt. Adómentességet biztosított Publio Canidiusnak, egy Marcus Antoniushoz szorosan kötődő római tisztnek. A papirusz szerint Canidius évente tízezer zsák búzát exportálhatott és ötezer amfora bort hozhatott be adózás nélkül. Ami azonban felkeltette a figyelmet, az egy görög utóirat volt, amelyet úgy lehetne fordítani, hogy “tegye úgy”. Úgy vélték, hogy ez Kleopátra kézírása, és az ő közvetlen részvételére utalt.
Kleopátra szűkszavú lett volna?
Figyelemre méltó, hogy ezt a papírt két évvel a Kr. e. 31-es actiumi csata előtt írták alá. Abban az ütközetben Marcus Antonius és Kleopátra vereséget szenvedett Octavianus Augustus római császárral szemben.
Peter van Minnen holland professzor kijelentette, hogy “ez a dokumentum feltehetően Kleopátra egy magas rangú tisztviselőhöz intézett üzenete volt”. Szerinte egy udvari írnok kézírása volt rajta jól kivehető.
Van Minnen hangsúlyozta továbbá az üzenet személyes jellegét, rámutatva, hogy hiányzik belőle a királynő hivatalos bevezetője. A kézirat kompozíciója meglehetősen szűkszavú. Mindössze rendelet szövegéből, Kleopátra kézzel írt beleegyezéséből és az egyiptomi Alexandriában történt kézhezvétel dátumából áll.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a papirusz jellegéből adódóan Kleopátra lehetett volna az egyedüli, aki jóváhagyhatott egy ilyen rendeleteket. Magas rangú tisztviselők felismerték volna az ő kézírását, amikor sokszorosították és terjesztették a dokumentumokat.
A mai napig ez az egyetlen olyan szöveg, amely valószínűleg Kleopátra kézírását viseli. A dokumentum fennmaradása sok tekintetben a puszta szerencsének tulajdonítható. Egyiptom száraz éghajlata miatt az ókori kéziratok nagy része szerencsére kiállja az idő próbáját.
A történelmi anyagok feltárásának váratlan forrása a múmiák birodalma. A kidobott és töredezett régi papiruszokat egykor értéktelennek tartották. Új rendeltetésre találtak, mivel az újonnan bebalzsamozott múmiák üregeinek kitöltésére használták őket. Az elöregedett szövetek mellett ezek a dokumentumok magukba szívták a felesleges nedvességet, és így akaratlanul is megőrizték a történelmi kincseket.
Ez a különleges rendelet rávilágít Kleopátra szerepére, mint olyan uralkodóéra, aki nagy részt vállalt birodalma mindennapi irányításából. Ez csak egy a több ezer szöveg közül, amelyeket valószínűleg ő diktált és valószínűleg személyesen írt alá uralkodása alatt.
Ez a Kleopátra kézírását tartalmazó papirusz pedig ma a berlini Egyiptomi Múzeum és Papiruszgyűjteményben kapott helyet.
Érdemes elolvasni:
