Budapest Atlantisza: A Duna elsüllyedt szigete

Budapest városa sok titkot rejt. A Duna hullámai alatt egy sziget fekszik, amely legendává vált. A Fürdő-sziget nevet viselte. Már csak néhány térkép emlékeztet a létezésére, pedig egykoron a város fontos része volt. Ma már csak a helyét lehet látni a hatalmas folyóban, ahol egykor állt. Pontosabban nem lehet látni, hiszen víz alatt van.

A legtöbb ember ismeri a Margitszigetet, de kevesen tudják, hogy volt egy kis testvére északon. Kordos Szabolcs Egy város titkai című könyvében kicsit többet olvashatunk erről az eltűnt szigetről. Egykoron az Óbudai-sziget és Transaquincum  között állt. Mára már csak speciális eszközök segítéségével lehet észrevenni az egykori sziget helyét. Ez egy nagyon különös hely volt, amely már ősidők óta a város részét képezte.

A Fürdő-sziget

Rómer Flóris régész az 1850-es években végzett ásatásokat a szigeten, és régi római romokat tárt fel. Később egy Szabó József nevű geológus is végzett kutatásokat a szigeten. Ő arra a következtetésre jutott, hogy a római korban fürdő lehetett, innen ered a sziget neve. Nem volt túl nagy, mindössze 540 méter hosszú és 108 méter széles volt. Kis mérete ellenére mintegy 50-60 termálforrást lehetett rajta találni. Ezek közül az egyik elérte az 58,8 Celsius-fokos hőmérsékletet. Igazi természeti kincs volt, de nem állta ki az idő próbáját.

Hová tűnt?

A 19. században egyre gyakoribbá váltak az áradások, és a kis szigetet többször is elöntötte a víz. A Dunát 1873-1874 között szabályozták, hogy a folyón való hajózást megkönnyítsék. A szigetet minden romjával együtt kikotorták, és sziget örökre eltűnt. Az eredeti Atlantisszal ellentétben, itt mi magunk tüntettük el parányi szigetünket. Az eltűnt romokból csak egyetlen egy méter magas oszlop maradt meg. Ez egy oltárkő volt, amelyet a Dunának mint istenségnek a tiszteletére emeltek.

A sziget földjét a szomszédos Margit-sziget területrendezése során hasznosították újra. Sajnos azonban a szigetet el kellett pusztítani, hogy lehetővé tegyék a közlekedést a Dunán. Egy nemrégiben végzett vizsgálat során hőkamerák segítségével kutatók megállapították, hogy a termálforrások még mindig forró vizet engednek a folyómederbe. Mostanra már egyértelmű tervek vannak a termálvíz hasznosítására – írja a Dunaszigetek. Habár ezeknek a terveknek a megvalósítása még várat magára.

A vizsgálatok még folynak, így egyelőre bizonytalan, hogy mikor és egyáltalán lesz-e valami az egészből. Magyarország híres a termálvizéről, így az egykori sziget kincsei tovább gazdagíthatnák a várost. Ha az elfeledett sziget vizét hasznosítani lehetne, az szépen kiegészítené a város amúgy is szép számú fürdő készletét.

A termálvíznek egyébként más haszna is van a fürdőzésen kívül. Nem ritka, hogy termálvízben gazdag országok a természetesen meleg vizet fűtésre használják, amely a környező városrészeknek kifejezetten hasznos lehetne. Egyelőre több kutatásra van szükség ahhoz, hogy a lehető legoptimálisabban tudják felhasználni a termálvíz készleteket.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• Miért más a debreceni akkumulátorgyár esete, mint a Fuyao gyáré az Egyesült Államokban?
• KÉPEK, VIDEÓ: Utolértük Ausztriát? Futurisztikus épületben tanulhatnak a csepeli diákok