Nem meglepő, hogy a fizika és a biológia szorosan egybefügghet. Bár a két tudományág vizsgálódási területe eltér, az egyik a másikra épül. Fizika nélkül nincs biológia, így az új elmélet sem annyira sokkoló ebből a szempontból. Azonban a tudományágak között hatalmas lyukak vannak, amelyeket eddig nem sikerült áthidalni. De talán most…
A fizika megpróbál egy keretrendszert biztosítani az univerzum megértéséhez. Ugyan már sok mindenre választ találtunk, még mindig számtalan probléma vár megoldásra. Az egyik nagy probléma az evolúciós folyamatok véletlenszerűsége. Eddig egyetlen elmélet sem tudta megjósolni az evolúciós folyamatokat, sem pedig azt, hogy milyen lehetséges változások fognak majd fellépni. A tudomány jelenlegi állása szerint viszont mindennek kiszámíthatónak kell lennie, így egy tudósokból álló csapat elszánta magát a feladatra, hogy megfejtsék a rejtélyt.
Sara Walker és Lee Cronin csapata az új elméletet “összeszerelés elméletnek” nevezte el — írja a Science Alert. Az elmélet segíthet az élet felkutatásában más világokon is. A kutatók szerint az új elmélet megváltoztathatja, hogy hogyan tekintünk a fizikára, kémiára és biológiára. Az elmélet segítségével lehetőség nyílik a különböző tudományágak közötti távok áthidalására. Ez lehet az első lépés egy mindent átfogó elmélet felé, amely egyesíti az élettelen és élő dolgok tudományait.
Az összeszerelés elmélet
Amennyiben a világ dolgait több dimenzióból és időbeni eltérésekkel együtt vizsgáljuk, akkor a tudományágak közelebb kerülnek egymáshoz, mint eddig bármikor. A kutatók előző elméletükre építettek, amelyben összeszedték, hogy az egyes molekulák megalkotásához hány lépésre van szükség. Csak az élethez és technológiához szükséges molekulákhoz kellett 15 lépésnél több. A legújabb elméletükben egy matematikai keretrendszert próbálnak megalkotni, amely megmagyarázhatja, hogy mennyi szelekcióra van szükség komplikáltabb tárgyak megalkotására.
Az elmélet azt vizsgálja, hogy mi az a legkevesebb lépés, amelyből egy adott dolog létrehozható. Figyelembe veszik, hogy mennyi a minimális lépésszám, amely az adott dolog létrehozásához szükséges, illetve, hogy mennyire nagy mennyiségben fordul elő a világban. Minél összetettebb egy adott tárgy, annál kisebb az esélye, hogy véletlenszerűen létrejön. Amennyiben nincs külső erő, amely elősegíti egy bonyolultabb dolog létrejöttét, akkor a bonyolultság növekedésével az előfordulási számnak csökkennie kell.
Az elmélet nem csak a már létező dolgok leírására alkalmazható, hanem az új dolgok megjelenésének megjósolására is alkalmas lehet. Ha az elmélet működőképesnek bizonyul, akkor az evolúciós folyamatok kiszámíthatóvá válhatnak. Ráadásul az elmélet tesztelhető, hiszen laboratóriumi körülmények között vizsgálható, még akár az élet kezdetét is replikálhatják. Ha sikeresnek bizonyulnak a kutatók törekvései, akkor az teljesen megreformálhat szinte minden természettudományt a kozmológiától kezdve egészen a számítástechnikáig. Ezenkívül lehetőséget biztosíthat arra, hogy közelebb hozza egymáshoz az eddig oly távolinak tűnő tudományágakat.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
