A Húsvét-sziget civilizációja addig vágta maga alatt a fát, amíg el nem tűnt. Szó szerint…

Ha a környezetvédelem rendkívül fontos fenntarthatósági szempontból, különben úgy járhatunk, mint a Húsvét-sziget civilizációja. Egy olyan apró szigeten, mint a Húsvét-sziget nem kell különösebben nagy erőfeszítés ahhoz, hogy a fakitermelés fenntarthatatlanná váljon. Így végül a civilizáció eltűnése elkerülhetetlen volt.

A Húsvét-sziget története még mindig tele van rejtélyekkel. Sokan úgy gondolják, hogy híres kőfejeket valójában űrlények helyezték el a szigeten. Mások úgy gondolják, hogy hajótörött mesteremberek építették őket. Megint mások úgy gondolják, hogy a kőfejek egy rég letűnt civilizáció által lettek elkészítve, amelyek még a repülésre is képesek voltak. Ennél a valóság sokkal unalmasabb és egyszerűbb.

1722-ben fedezték fel az európaiak a szigetet. A sziget teljes sivár volt, és nem volt rajta fa, amely 3 méternél magasabb lett volna. A sziget csekély számú lakója, akik mindössze 2000-en voltak rendszertelenségben szétszórtan éltek. A helyieknek nem voltak igazán hajói, és a szigeten nagyjából csak patkányok éltek. Természetesen ilyen körülmények mellett nehéz felfogni, hogy hogyan építették a 10 méter magas és 82 tonnás kőszobrokat. Voltak még 20 méter magas és 270 tonnás kőszobrok is.

Hová lettek a fák?

A sziget valaha egy szubtrópusi erdőnek adott otthont. A pálmafákat az itt élők építőanyagoknak használták fel, természetesen a kőfejek építéséhez is felhasználva ezeket az anyagokat — írja a Mongabay. Amíg voltak erdők, addig nagyon jól elvoltak a szigetlakók. Viszont a kőfejek építésének idején 1200 és 1500 között a fák száma kezdett rohamosan csökkenni.

Az 1400-as évek környékén a pálmafák kihaltak, mivel az összeset kivágták. A patkányok elszaporodása miatt az újratermelődés is lelassult, mivel a patkányok megették a magvakat. Fák nélkül nem volt miből hajót csinálni, így a halászat gyakorlatilag megszűnt. A szigetlakók áttértek a madarak vadászatára, ami pedig a madarak számának csökkenéséhez vezetett. A sziget ökoszisztémája lényegében teljesen összeomlott.

Az erdők eltűnésével a szigetlakók szörnyű nehézségek elé néztek. Az erdők vízmegtartó képessége nélkül a patakok kiszáradtak. A földművelési hozamok jelentősen visszaestek, hiszen a fák árnyéka nélkül a talaj felső rétege teljesen degradálódott. A tűz luxus cikké vált, és leginkább fűfélékkel fűtöttek. A szobrok gyártása leállt, hiszen már semmilyen erőforrás nem állt rendelkezésre. Az éhezés hatalmas méreteket öltött, és az egykor nagyszerű civilizáció teljes káoszba fulladt.

1722-re már az egykori civilizációnak gyakorlatilag semmi nyoma nem maradt. Még a szobrokat sem kímélték a szigetlakók, hiszen riválisok megszentségtelenítették más törzsek szobrait. A Húsvét-szigetek az egyik legjobb példa arra, hogy milyen erővel rendelkezik az emberiség, és ha nem figyelünk, és nem vagyunk kellően óvatosak, akkor hatalmas pusztításra vagyunk képesek.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• Hajmeresztő dolgok, amik a Római Birodalomban történtek
• ‘Kerberosz sírját’ találták meg Olaszországban