Mik a tektonikus lemezek? Hány darab van? És mennyire halálosak?
Földrengések, vulkánok, hegyek. A Föld bolygó leglátványosabb és legpusztítóbb vonásai közül sok a tektonikus tevékenység eredménye. De mik is pontosan a tektonikus lemezek, és hány van belőlük?
Mik a tektonikus lemezek pontosan?
A Földnek hagymaszerű rétegei vannak. A tektonikus lemezek a legkülső szintből, a kéregnek nevezett vékony kőzetrétegből, valamint a félig olvadt felső köpeny egy szeletéből állnak. Ezt pedig együttesen litoszférának nevezzük. Ez “lebeg” az alatta lévő asztenoszféra, egy gyengébb és viszkózusabb kőzetréteg tetején, amely lehetővé teszi a lemezek mozgását.
A Föld kialakulásakor a lemezek még nem léteztek; bolygónk évmilliárdokkal ezelőtt sokkal pirítósabb hely volt, és életét perzselően forró, folyékony kőzetgolyóként kezdte. A Föld fokozatosan hűlni kezdett, és megszilárdult, hogy kialakuljon a litoszféra. A kutatók úgy vélik, hogy körülbelül három-négymilliárd évvel ezelőtt kezdett lemezekre osztódni, bár arról megoszlanak a vélemények, hogy ez mennyi ideig tartott – egy idén megjelent tanulmány szerint ez egy milliárd éves folyamat lehetett.
Hány tektonikus lemez van a Földön?
A tektonikus lemezek teljes számára vonatkozó választ attól függ, hogy kit kérdezünk meg a geológia területén. Egy dologban a tudósok egyetértenek, hogy hét nagy lemez van, és nem véletlenül hívják őket így. A legnagyobb, a Csendes-óceáni lemez, 103 millió négyzetkilométeres.
Kicsit vitatottabb a helyzet, amikor arról van szó, hogy hány kisebb lemez létezik, ami viszont befolyásolja a tektonikus lemezek teljes számát. Általánosságban elfogadott, hogy legalább öt kisebb lemez létezik. “A hét nagyon nagy lemez mellett van még öt valamivel kisebb, mondta Saskia Goes, az Imperial College London geofizikusa.
Egyes geológusok azonban azt állítják, hogy ennél több van. A Geológiai Társaság például azt állítja, hogy nyolc kisebb lemez van, hozzáadva a skót, a karibi és az indiai lemezt. Ha csak a nagyobb és kisebb lemezeket számítjuk tektonikus lemezeknek, akkor az összesen 15-re teszi a számukat.
Mielőtt azonban nyugodtan hátradőlnénk, a mikrolemezről is szót kell ejteni. Ezek a szó szoros értelmében “a régi lemezek darabjai”, amelyek a nagylemezek határán alakultak ki. Viszont attól a lemeztől függetlenül működnek, amelytől elváltak. A mikrolemezek jellemzően nem szerepelnek a térképeken, és méretük sincs egyértelműen meghatározva, így nehéz megmondani, hogy pontosan mennyi van belőlük.
A mikrolemezek száma folyamatosan változni fog, attól függően, hogy a különböző tudósok hogyan határozzák meg őket, és ahogy egyre többet tudunk meg arról, hogyan és hol lokalizálódik a deformáció a lemezhatárokon”
Tehát, ha a tudósok úgy döntenek, hogy ezeket is beleszámítják a tektonikus lemezek teljes számába, akkor valószínűleg ez a szám folyamatosan változni fog.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
