Az ősi földalatti város, ahol 20 000 ember találhatott menedékre

Törökországban található egy föld alatti város. Az ilyen építményekre általában alagutakként vagy katakombákként szoktunk hivatkozni, de a Derinkuyu közelében lévő város ennél jóval több. Kappadókia számtalan föld alatti városának egyike ez, de az eddigi legnagyobb, amelyet valaha is feltártak Törökországban. Elképesztő méretei egyszerűen lenyűgözőek.

Derinkuyu városának közelében található egy föld alatti város, amely 85 méteres mélységig nyúlik le. A város elképesztő méretekkel rendelkezik. Elég nagy ahhoz, hogy 20 000 ember számára menedéket nyújtson egy időben, étellel és állatállománnyal együtt.

A komplexum egésze lezárható belülről, hatalmas görgethető kövek segítségével. Ezenkívül minden szintet külön-külön le lehetett zárni. Az alagutakban voltak istállók, borpincék, raktárak, étkezők, sőt még kápolnák is. Az öt emeletes komplexumot lépcsőházak kötik össze, és a legalsó szinten egy kereszt alakú templom is található.

A szellőzést egy 55 méter hosszú szellőző biztosította, amely egyben egy kút is volt mind a lent tartózkodók, mind pedig a fenti falusiak számára.

Derinkuyu föld alatti városa

Eredetileg a puha vulkanikus kőzetbe vájhatták az alagutakat időszámításunk előtti 8-7. században. A várost frígek kezdték építeni, miután az ő nyelvük kihalt a rómaiak idejében a görög vette át a domináns szerepet. A görögök idejében már keresztények lakták, akik jelentős mélységekbe bővítették a várost. Nekik köszönhetők a föld alatt található kápolnák és templomok.

A város a bizánciak idejében érte el teljes kiterjedését, ahol rendszeresen menekültek ide a helyiek az arabok elől. A város összeköttetésben áll egy másik föld alatti várossal Kaymaklival 8-9 kilométernyi hosszú alagutak segítségével. Az ehhez hasonló városok bőven használatban voltak a mongol behatolások idején, de még az Oszmán Birodalom uralma alatt is. Ekkor is még a helyi keresztények használták menedékként a muszlimok elől.

A kappadókiai görögök és örmények még a 20. században is használták városokat üldözések idején. Mikor a törökök elkezdték a görögök tisztogatását a 20. század elején, akkor Axo népességének egy része a föld alatti kamrákban keresett menedéket. 1923-ban a keresztény lakosságot eltávolították Törökországból, és Görögországba telepítették őket. Ekkor estek használaton kívül a föld alatti járatok.

A föld alatti várost 1963-ban fedezték fel újra a helyi lakosok, ahol egy renoválás során egy érdekes járatra bukkantak az egyik fal mögött. 1969-ben a nagyközönség előtt is megnyitották a földalatti várost, és mára már a város fele elérhető.

A földalatti város teljes kiterjedése hihetetlen 444,9 négyzetkilométer. Bár ez a legnagyobb földalatti város Anatólia fennsíkjai alatt, ezenkívül még vagy 200 másik föld alatti város található. A földalatti város olyan nagy, hogy Derinkuyu mai lakosságának kétszeresének menedéket tudna nyújtani.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni: