Kína jobban jár, ha épít egy új nagy falat
A kínai nagy fal évszázadokkal ezelőtt épült az északról érkező nomád törzsek ellen. Míg ez a fenyegetés már csak emlék, egy új veszély fenyegeti Kína határait, mégpedig a tengerszint emelkedése. Lehet egy újabb nagy fal a megoldás?
A Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) adatai szerint az éghajlatváltozás 1880 óta mintegy 24 centiméterrel emelte meg a globális tengerszintet, elsősorban a gleccserek és jégtakarók olvadása, valamint a tengervíz felmelegedésével járó hőtágulás miatt. Az IFLScience szerint Kína partvidéke a világ egyik olyan része, amely rendkívül érzékeny erre, és már most is érzi a rekordméretű tengerszint-emelkedést, mivel a globális átlagnál lényegesen magasabb szinteket kell elviselnie.
Az ország partvidékein több millió ember él, akik az ország számos nyüzsgő gazdasági központjában, többek között Sanghajban, Sencsenben, Kantonban, Tungkuanban és Hongkongban élnek.
Egyes kínai városok már most készülnek a jobb vízelvezető rendszerek, mesterséges vizes élőhelyek és földalatti tárolók építésével. Tudósok és mérnökök azt javasolták, hogy a Huangpu-folyó torkolatánál egy visszahúzható gátrendszert lehetne építeni Sanghaj védelmére, hasonlóan a londoni Temze-gáthoz. A városi tisztviselők azonban állítólag már évtizedek óta tárgyalnak erről a projektről, de nem történt előrelépés.
Az egyik ambiciózus elképzelés egy “nagy tengerfal” építése a partok védelmére. A kínai kormány a második világháború óta kiterjedt tengerfalakat épített, de ez a rendszer valószínűleg nem lesz megfelelő az éghajlatváltozás okozta növekvő veszély miatt.
Egy új nagy fal megmentheti Kínát?
A régi rendszer korszerűsítése érdekében Kínában jelenleg egy összesen 430 kilométer hosszú tengerfal-hálózat építése folyik, és egyes szakértők a következő évtizedekre hatalmas erőfeszítést prognosztizálnak.
Hogy ez miként alakulhat, még bizonytalan. Bár egyértelmű, hogy Ázsia számos más tengerparti országa már jelentős infrastrukturális terveket készített a probléma orvoslására. Indonézia 2014 óta építi a Jakartai óriás tengeri falat, amely víztározók építését és az elárasztott területek visszaszerzését foglalja magában. Mivel Jakarta továbbra is szó szerint süllyed, a 46 kilométeres fal 2030-ra a város védelmére kelhet.
Az indonéz fővárost néhány évente súlyos árvizek sújtják, amelyek miatt gyakran több tízezer ember kényszerül lakóhelyét elhagyni. A tengerszint emelkedése olyannyira fenyegető, hogy a becslések szerint 2050-re a város egyharmada víz alá kerülhet. A kormány emiatt pedig komolyan fontolgatja a főváros áthelyezését Kalimantanba, egy Borneó szigetén található, még építés alatt álló városba.
A fuldokló városok olyan probléma, amellyel a világ számos részén szembe kell nézni a következő évtizedekben. Ez alól nem kivétel Európa és Észak-Amerika sem. Az olyan tengerparti városok, mint Miami, Houston és New Orleans például sokkal hamarabb szembesülhetnek a tengerszint emelkedése miatti problémákkal, mint azt korábban gondolták.
Bár Kína nincs egyedül a jövőbeli árvízproblémákkal, a közelmúltban elért eredményei azt mutatják, hogy kedveli a kolosszális mérnöki megaprojekteket, és a megvalósításukhoz szükséges eszközöket is.
Érdemes elolvasni:
