A galaxis első kontinensei majdnem kétszer olyan idősek, mint maga a Föld

Egy új kutatás szerint galaxisunk legöregebb kontinensei 5 milliárd évvel a Föld kontinensei előtt keletkezhettek. Ez pedig azt jelenti, hogy a Tejútrendszerben több olyan világ is létezhet, amely a miénknél is fejlettebb idegen életnek ad otthont.

Azt már tudjuk, hogy egy bolygónak bizonyos tulajdonságokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy életet tartson fenn. Például oxigén kell legyen a légkörében, illetve valami, ami megvédi az organizmusokat a veszélyes sugárzástól, és persze folyékony vízzel is el legyen látva. Bár a nagy szárazföldek nem feltétlenül szükségesek az élőlények megjelenéséhez, a Föld története azt mutatja, hogy fontosak az élet virágzásához és hosszú ideig tartó fennmaradásához. Ha tehát egy exobolygón a Föld előtt voltak kontinensek, akkor ebből az következik, hogy azon a világon régebbi, fejlettebb élet is létezhet, írja a Space.com.

Ez a gondolatmenet vezette Jane Greaves-t, a Cardiffi Egyetem csillagászát azon kérdés megválaszolására, hogy mikor jelentek meg az első kontinensek galaxisunk valamelyik bolygóján? Kiderült, hogy két exobolygó kontinensei, és talán így az élet is négy-ötmilliárd évvel a Földé előtt keletkezhettek.

Jócskán beelőzték a Föld kontinenseit

Ha az élet egy másik bolygón ötmilliárd év előnnyel indulhatott, akkor “potenciálisan nálunk fejlettebb életnek adhat otthont”, írta Greaves a Research Notes of the American Astronomical Society folyóiratban megjelent tanulmányában.

A kontinensek a lemeztektonika, azaz a bolygó olvadt belsején úszó kőzetlemezek mozgása következtében alakulnak ki. A bolygó magjából származó hő megakadályozza, hogy a magma megkeményedjen és megállítsa a kontinensek mozgását. Ez a hő a magban lévő radioaktív elemekből – például az urán-238, a tórium-232 és a kálium-40 – származik, amelyek bomlásuk során energiát bocsátanak ki.

A legtöbb ilyen radioaktív elem katasztrofális kozmikus eseményekből származik, például szupernóva-robbanásokból és az óriáscsillagok halott vázai, az úgynevezett neutroncsillagok ütközéséből. Ezen elemek nyomai kimutathatók a csillagok által kibocsátott fény hullámhosszán. Új munkájában Greaves a közeli csillagokban található urán-238 és kálium szintjét, valamint a csillagok Gaia műhold által mért korát használta fel arra, hogy megbecsülje, mikor vált egy feltételezett sziklás bolygó az egyes csillagok körül elég forróvá ahhoz, hogy a lemeztektonika kialakulhasson.

Nem jó, de nem is tragikus

Megállapította, hogy az első kontinensek a közeli napszerű csillagok körül alakultak ki, akár 2 milliárd évvel korábban, mint ahogy a földi lemeztektonika elkezdődött. A legrégebbi kontinensek egy közeli csillag, a HD 4614 körül vannak, mintegy 20 fényévre a Földtől. A Föld azonban csak átlagos a kozmikus szomszédságunkban.

Két csillag azonban kilóg a sorból. Két, a mi Napunknál valamivel kisebb csillag (HD 76932 és HD 201891) bolygói, amelyek tőlünk 70-110 fényévre, találhatók, akár 5 milliárd évvel korábban is kialakulhattak a kontinensek, mint itt. A mindössze 29 csillagból álló minta és a csillagászok jelenlegi legjobb becslései alapján, amelyek arra vonatkoznak, hogy egy bolygó milyen valószínűséggel lehet lakható, Greaves azt írta, hogy

csak ebben a mintában két olyan rendszer is lehet, amelynek bioszférája fejlettebb, mint itt a Földön.

A Greaves által azonosított, potenciálisan lakható bolygók meghatározása kulcsfontosságú előkészület a NASA jövőbeli Lakható Világok Obszervatóriumához, amellyel a csillagászok a 2040-es években Föld-szerű bolygókat és talán az élet jeleit fogják megfigyelni. Greaves reméli, hogy a jövőben még több csillagot elemeznek majd annak megállapítására, hogy lehetnek-e olyan bolygók, amelyeken lemeztektonika működik, ami “segíthetne több olyan régi rendszert felfedezni, ahol a szárazföldi élet a földi életet megelőzően létezhetett”.

Érdemes elolvasni: