Ellenzéki többséget szavaztak meg a lengyel parlament Alsóházában, mégis a PiS alapíthat kormányt

Az októberi lengyel parlamenti választásokon az ellenzéki koalíció szerzett több mandátumot a Szejmbe, Andrzej Duda államfő mégis a Jog és Igazságosság (PiS) miniszterelnök-jelöltjét, Mateusz Morawieckit kérte fel kormányalakításra, írta meg Lengyelország Hírügynöksége.

November 6-i tévés beszédében az elnök arra hivatkozott, a jelenlegi alkotmány elfogadása óta szokásjog, hogy annak a pártnak ajánlja fel először a kormányalapítás lehetőségét, amelyik szám szerint a legtöbb mandátumot szerezte a 460 fős Szejmben, a lengyel parlament Alsóházában. Ez valóban így van, valószínűleg mégis bukásra van ítélve a PiS kísérlete, ugyanis még koalícióval sem érhetnék el a többséget jelentő 231 helyet.

Október 15-én tartották a parlamenti választásokat Lengyelországban, ahol a Szejm 460, a Szenátus 100 tagját szavazták meg. Az Egyesült Jobboldal, amelyet gyakorlatilag a PiS vezet, 194 mandátumot szerzett, míg ellenzéki oldalról a Polgári Koalíció 157, a Harmadik Út 65, az Új Baloldal pedig 26 helyet szerzett. Bejutott továbbá a szélsőjobboldali Szabadság és Függetlenség Konföderáció is 18 mandátummal.

Indulhatnak a koalíciós tárgyalások

A Polgári Koalíció, a Harmadik Út és az Új Baloldal már előzetesen nyilatkozott róla, hogy amennyiben többségbe kerülnek, ők hárman koalícióra fognak lépni a kormányalapításhoz, míg a PiS a Konföderációval együtt sem érné el a 231 helyet – már, ha egyáltalán hajlandóak együttműködni. Az ellenzéki pártok miniszterelnöknek Donald Tuskot, korábbi miniszterelnököt és az Európai Tanács korábbi elnökét jelölték, aki exit poll után ünnepélyes beszéddel be is jelentette az összefogás győzelmét.

Az azonban hamar kiderült, hogy a kormányváltás nem lesz zökkenőmentes. Lengyelországban nem magától értetődő, hogy a többségi politikai erő jelöltje lép elő miniszterelnökké, hanem az államfő jelöli ki, akár a számokkal szembe menve is. Andrzej Duda állítása szerint egész egyszerűen azért Morawieckit kérte fel, mert a PiS gyűjtött önmagában a legtöbb helyet, a háttérben azonban sokkal valószínűbb, hogy saját pártközelisége áll. Noha Magyarországhoz hasonlóan a lengyel államfő is független a parlamenti pártoktól, Duda politikusi karrierjét a PiS-nél kezdte, 2015-ben a PiS támogatásával lett elnök, az elmúlt nyolc évben pedig szorosan együttműködött a Jarosław Kaczyńskiék kormányával.

Edit Zgut-Przybylska politikai kutató az ELTE diákjainak elmondta, az elmúlt két kormányzási időszak alatt a parlament és az elnök közösen beférkőzött a lengyel társadalom több rétegébe, Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter közreműködésével pedig az igazságszolgáltatásra is rátette a kezét, ezzel megszerezve mindhárom hatalmi ágat.

Közben azonban túl nagy mértékben sérültek a polgárok érdekei, végül az abortusz szigorítása robbantotta be a lángot, ami később feltehetően a választási bukást okozta. Az orvosok a törvény miatt féltek beavatkozni, ami rengeteg nő halálát okozta, és olyan rétegeket is bevonzott, akik korábban tartózkodtak a politikából. A választásokon rendre kevésbé aktív fiatalok és nők idén mégis rengetegen szavaztak, minden idők legmagasabb részvételi arányát produkálva (74%). Az ellenzéki pártok is összefogtak a szavazók mozgósítására, a baloldali Polgári Koalíció a nagyvárosokban, a centrista-konzervatív Harmadik Út pedig a falvakban kampányolt.

A PiS kormány lehetőségei

A PiS kormányalapítási kísérlete egyértelműen kudarcra van ítélve, hiszen a parlament ellenzéki többsége bizonyára nem fogja elfogadni Morawieckit, a tárgyalási időszak leteltével pedig maga választja meg a miniszterelnököt, a tervek szerint Tuskot. A végrehajtói és a bírói hatalom azonban még mindig a PiS kötelékében van, így kérdéses, mennyire lesz eredményes az újraformálási kísérlet. Duda szerepe is változhat, ugyanis Kaczyński nyugdíjba vonulásával elképzelhető, hogy átvenné a PiS vezetését.

Szerző: Papp Virág

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni: