Hajmeresztő dolgok történnének velünk, ha két hold keringene a Föld körül
Hogyan befolyásolná egy második hold az árapály jelenséget? Hosszabbak vagy rövidebbek lennének a napok a Földön? És összeütköznének-e egy kataklizmikus eseményt okozva?
A What If fejtágítójából kiderül, mi történne, ha a Földnek két holdja lenne.
Annak ellenére, hogy csak egy természetes kísérőt látunk, a Föld nem éppen monogám típus. A Hold mellett a Földnek van egy másik holdszerű társa is. Ez egy kis aszteroida, amely a bolygónk körül kóborol. De olyan messze van és olyan kicsi, hogy csak kvázi-holdnak tekinthető bolygónk számára.
Ebben a forgatókönyvben azonban két valódi, hold méretű objektumról van szó. Pontosan úgy, ahogyan a Földnek is volt a kialakulási időszakában. Mindkettő akkor alakult ki, amikor egy Mars méretű protobolygó a Földbe csapódott.
Mi történne pontosan, ha a Föld körül egy másik hold is pályára állna?
Tegyük fel, hogy a második holdunk körülbelül 1000 km széles, és körülbelül egyharmad akkora tömegű, mint az eredeti Holdunk. A Földtől is nagyjából ugyanolyan távolságra lenne. Pontosan úgy, mint 4,5 milliárd évvel ezelőtt a Holdunk testvére.
Láthatnánk ezt a kettős holdat a Földről? Igen, azonban a második hold harmadakkorának tűnne, ám így is könnyen észrevehető lenne az égbolton.
A két holdhoz járna egy valamivel vadabb árapály jelenség is. Az újonnan befogott objektumnak, amely a Hold méretének és tömegének csak egyharmada, sokkal kisebb lenne az árapály hatása, a két test együttes árapályereje viszont hullámokat keltene. Bár ezek a hullámok nagyobbak lennének, nem okoznának természeti katasztrófát, de a szörfösök örülnének neki.
A második égi kísérőnk akár több tízmillió évig is a Föld körüli pályán maradna mindaddig, amíg végül, ahogy a Hold egyre távolabb húzódna a Földtől, destabilizálva a másik hold pályáját.
Ezután, ahogyan több mint 4 milliárd évvel ezelőtt is megtörtént, a két hold lassított felvételben összeütközne. Mivel lassan mozognának egymás felé, az ütközésből származó törmelék nem zúdulna vissza a Földre.
A kis hold a szilárd kéreg extra rétegeként szétterülne a Holdon, amelyen a közeli oldaláról látható új, zúzott kőzethegyek lennének az egyetlen emlékei a létezésének.
Legyen nagyobb a második hold! És legyen közelebb!
Mi lenne, ha a második kísérőnk történetesen ugyanakkora lenne, mint a Hold, csak épp fele olyan távol?
Ezúttal a dolgok nem lennének olyan szépek. A második Hold önmagában 8-szor nagyobb árapályokat produkálna, mint amit most tapasztalunk. Ez arra kényszerítené az embereket, hogy elhagyják a part menti területeket, mivel a dagály és apály közötti különbség elérné a 300 métert.
Az állandó áradások miatt a Föld lakható területe nagy mértékben zsugorodna. De amint alkalmazkodnánk ehhez az új világhoz, gyönyörű kettős holdat élvezhetnénk kárpótlásul. Ezúttal a második hold a Földről nézve sokkal nagyobbnak tűnne, mivel közelebbi pályán kering.
A holdak fázisai is eltérőek lennének, ami azt jelenti, hogy ki kellene találnunk egy másik módszert a hónap mérésére. De van még egy ennél rosszabb hír is. A két égitest lassan távolodna a Földtől, és végül egymásnak ütközne. Ez az ütközés pedig óriási mennyiségű törmeléket küldene vissza a Földre, amely teljesen eltörölhet mindannyiunkat.
Az a törmelék pedig, amely nem hullana vissza a bolygóra, egy újabb új holdat alkotna a Föld körül. Ekkor egy új, az emberek uralma utáni életforma kezdhetne fejlődni, és válhat a Föld következő civilizációjává.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
