Okosak vagy buták a magyar gyermekek? Nemzetközi felmérés megmutatja, hol állunk készségek alapján

Míg az OECD országok – köztük az oktatási “mintaállamok” átlageredménye matematikából és szövegértésből jelentősen romlott az előző, 2018-as méréshez képest, Magyarország esetében nem volt szignifikáns változás – hangsúlyozta a legutóbbi PISA-mérés friss eredményeit bemutató sajtótájékoztatón kedden az Oktatási Hivatal elnöke.

Brassói Sándor elmondta: a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD kedden közzé tette a 2022 tavaszán 81 ország részvételével végzett nemzetközi PISA (Programme for International Student Assessment) mérés eredményeit. A mérés hazai lebonyolítója az Oktatási Hivatal (OH) volt.

A “nagyon fontos látleletet” adó, a 15 éves diákok szövegértését, valamint matematikai és természettudományos készségeit mutató vizsgálat meglepő eredményeket hozott – jelentette ki az OH elnöke. Közölte: nagyon nagy visszaesés volt olyan, oktatási mintaországnak tartott államok esetében, mint Izland, Norvégia, Hollandia, sőt Finnország, a “világ éltanulója”.

Magyarországon azonban a járvány és a nehéz gazdasági helyzet dacára sikerült megtartani, sőt valamelyest javítani az eredményeken,a digitális átállást is sikerrel vették a tanulók, még a rosszul teljesítő diákok aránya is csökkent – tette hozzá Brassói Sándor.

COVID-járvány negatív hatása a tanulásra

Kitért arra, hogy bár a mérést általában háromévente szervezik meg, a Covid-járvány miatt később került rá sor, és teljesen digitális alapon zajlott, szokás szerint komoly minőségbiztosítás mellett. Az eredmények igazolták azt, amitől a szakemberek tartottak: az oktatási rendszereket olyan hatás érte a pandémia során, ami világszerte visszavetette a diákok teljesítményét, sokan lemaradtak a tantermen kívüli oktatás miatt – mondta az OH elnöke.

Eredményhirdetés

Velkey Kristóf Gábor, az OH köznevelési elemzési főosztályának vezetője közölte: a 2022-es PISA-felmérés az eddigi legnagyobb részvétellel zajlott, 37 OECD-tagország és 44 partnerország vett benne részt. Magyarországon 270 oktatási intézmény 6198 tanulója töltötte ki a teszteket.

Matematikából az OECD-országok tanulóinak átlageredménye 472 pont lett, a magyar tanulóké 473 pont; természettudományból az OECD átlageredmény 485 pont, a magyar diákoké 486 pont, szövegértésből az OECD-átlag 476 pont, a magyar eredmény 473 pont – részletezte a főosztályvezető.

Beszámolt arról, hogy matematikából hat kelet-ázsiai ország – Szingapúr, Makaó-Kína, Tajvan, Hongkong-Kína, Japán és a Koreai Köztársaság – minden más résztvevő országnál jobb eredményt ért el, az európai államok közül Észtország és Svájc teljesítménye emelkedik ki. Szövegértés területén a hat legjobban teljesítő ország Szingapúr, Írország, Japán, a Koreai Köztársaság, Tajvan és Észtország. Természettudományból Szingapúr, Japán, Makaó-Kína, Tajvan, a Koreai Köztársaság és Hongkong-Kína bizonyultak a legsikeresebbnek, az európai uniós államok közül pedig Észtország.

Velkey Kristóf kitért arra is, hogy a PISA-vizsgálat képességskálákon helyezi el a diákok eredményeit; az EU célkitűzése, hogy az alapszintnek számító 2. képességszintet el nem elérő tanulók aránya mindhárom mérési területen 15 százalék alá csökkenjen. Matematikából a 2. képességszintet elérők aránya most OECD átlagban 68,9 százalék volt, a magyar eredmény 70,5 százalék, szövegértésből az átlag 73,7 százalék, Magyarországon 74,1 százalék, természettudományból ugyanez az aránypár 75,5 illetve 77,1 százalék.

A PISA-mérés adatai azt mutatják, hogy az egy főre jutó nemzeti össztermékhez képest magasabb szinten teljesítünk

– emelte ki a főosztályvezető. Elmondta azt is, hogy a családi háttér eredményekre gyakorolt hatását mutató magyar ESCS-index (economic, social and cultural status index) megegyezik az OECD átlaggal.

Környezeti tényezők

Brassói Sándor rámutatott arra is, hogy a vizsgálat során a magyar tanulóknak az OECD-átlagnál (76 százalék) nagyobb hányada, 81 százaléka vallotta, hogy könnyen szerez barátokat az iskolában, és nagyjából ugyanennyien érzik a közösséghez tartozónak magukat.

A tanulók elégedettsége az életükkel sok országban romlott az elmúlt években, az OECD-államokban 2018-ban a tanulók 16 százaléka, 2022-ben már 18 százaléka nem volt megelégedve az életével. Magyarország esetében ezzel ellenkező tendencia volt megfigyelhető, 2022-ben a magyar tanulók 13 százaléka nem volt megelégedve az életével, 2018-ban ez még 16 százalék volt – fejtette ki az OH elnöke.

Megjegyezte: a magyar tanulóknak mindössze hét százaléka nem érzi biztonságban magát az iskolába menet, öt százaléka a tanteremben és nyolc százaléka az iskola más helyiségeiben, ezek egy-két százalékkal alacsonyabbak, mint az OECD átlag.