Európa legpusztítóbb konfliktusa volt a harmincéves háború

A harmincéves háború. Illusztráció: DavidDijkgraaf

A 17. században Európa óriási változás tanúja volt, amikor a latin kereszténység katolikusokra és protestánsokra szakadt, ami történelmének legvéresebb konfliktusát, a harmincéves háborút váltotta ki. A vallási ellentétek és a politikai ambíciók által táplált háború pedig teljesen feldúlta a kontinenst, ugyanis egymás után alakultak az újabbnál újabb harcterek.

A reneszánsz átformálta a perspektívákat, és az olyan technológiai fejlesztések, mint a nyomdászat, megkönnyítették az eszmék terjedését. Luther Márton nem szándékolt forradalma, amelyet a Biblia németre fordítása kezdett, egy láncreakciót indított el. A háború kiváltó okát azonban rövidesen elnyomták a különböző politikai érdekek és Európa két ellenséges táborra szakadt, derül ki az Ancient Origins beszámolójából.

A konfliktus brutalitását olyan események példázzák, mint a magdeburgi véres menyegző, ahol a várost lerombolták és a lakosságot lemészárolták. A protestánsok bajnoka, II. Gusztáv Adolf svéd király és kiváló stratéga is belépett a harcba, bosszút állt és további káoszt okozott. A háború könyörtelen körforgássá vált, a zsoldosok pedig csak tovább fokozták a civilek szenvedéseit, mivel a pénzen kívül nem volt más ok, amiért részt vettek a harcokban.

Az 1648-as westfáliai béke jelentette a háború végét, de a résztvevőkön kivétel nélkül hatalmas sebek keletkeztek. A harmincéves háború, amely az emberi kegyetlenség talán legjobb példája Európában, átformálta az emberek felfogását és olyan pusztító örökséget hagyott maga után, amelyet évszázadokon át emlegettek.