A Parlament épületében már 120 éve is volt légkondicionálás, ezzel az egyik első ilyen épület volt

Az Országház 120 éves története alatt számos változás történt, de a hűtő- és szellőzőrendszer, noha ma már pazarlónak és korszerűtlennek számít, továbbra is lenyűgözi a modern kor építészeit. Itt megtudhatjuk, hogy hogyan is működött az Országház lenyűgöző légkondicionáló rendszere, amely már felújítva működik, de továbbra is lenyűgöző.

Az Országház hűtése a Kossuth téren lévő légkutak segítségével történik. A beáramló levegő lehűl, majd egy légkeverő csarnokon keresztülhaladva jut az ülésterembe. A hűtési folyamatot korábban óriási jégtömbökkel segítették, de ma már párásító- és klímaberendezésekkel turbózták fel. A pincerendszerben kialakított rendszer gondoskodik arról, hogy a megfelelő hőmérsékletű levegő jusson be az ülésterembe. Az érdekessége a rendszernek, hogy a jégtömböket egészen Albertirsáról hozták, nem kevesebb, mint 1997-ig.

A pincerendszerben nagyjából 20 fokra hűl le a levegő, amelynek beáramlását nem igazán lehetett szabályozni. A terembe, a képviselők lábánál elhelyezkedő rácsokon keresztül jut be a levegő a terembe. Ezeket ha letakarják, akkor a még szabadon álló nyílásokon keresztül még jobban áramlik majd a levegő. Az Országház alatti légtechnikai rendszer láttán néhányan viccelődni kezdett azzal, hogy kutyapiszkot dobnának a légkútba, melynek szagát a rendszer azonnal bevinne az ülésterembe. Bár elsőre badarságnak tűnik, a szellőztető rendszerben nincsenek zsilipek, és a régi építészeti megoldások miatt az ilyen kísérleteket semmi sem akadályozná meg.

Fűtő-hűtő rendszer

A fűtési szezonban a levegő ugyanezt az utat járja be az ülésteremig, csak ekkor a fűtőkamrák öntöttvas radiátorcsövei melegítik. A rendszer tervezője, Steindl Imre, szándékosan kerülte a tetejét csúfító kéményeket, és a kazánházat a közelben helyezte el a Balassi Bálint utcában, ahonnan a forró gőz csöveken át érkezett az épületbe — írja az Index. A parlament fűtési rendszere egyedi, és a képviselők jelenléte határozza meg az ülésterem hőmérsékletét és páratartalmát. Így a jelenlévő képviselők száma meghatározza az ülésterem hőmérsékletét és páratartalmát is.

Az egyik érdekes ilyen jelent az volt, mikor a képviselők fele kivonult az ülésteremből. A hőmérsékletváltozás miatt kicsapódó párafüstöt a tévékamerák energiatakarékos izzói még drámaibbnak tüntettek fel. Többen azt hitték, hogy tűz ütött ki az épületben, és kisebb pánik alakult ki. Az ilyen események ellenére az Országház modernkori történelmében még sosem történt tűzeset. Viszont az épületben nincs is tűzoltórendszer. Szakemberek szerint a tűzoltórendszer téves bekapcsolás legalább akkora kárt tud okozni az épületben, mint maga a tűz.

Az Országház hűtő- és szellőzőrendszerének különlegességei egyedülálló élményt nyújtanak mind a látogatóknak. Az egykori pincerendszer bizonyos szakaszai mai napig is láthatók, hiszen ezekben alakították ki például az 1956-os forradalomnak emléket állító múzeumot. Emellett az 1885 és 1904 között épített Országház valóban a világ egyik legrégebbi légkondicionált épülete. Bár pontos információkat nehéz találni ezzel kapcsolatban. Az első légkondicionált épületek az 1900-as évek elején jelentek meg, úgyhogy az Országához előkelő helyet foglal el ezen a téren.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• Ezeket az érdekességeket mondd a külföldieknek Magyarország kapcsán
• Budapestet a világ második legjobb buliközpontjának választották