Vajon az Indus-völgyi civilizáció régebbi, mint az ókori Egyiptom?

Sokáig megkérdőjelezhetetlen volt, hogy Egyiptomban alakult ki a legkorábban civilizáció, ugyanakkor már vannak olyan kutatások, amelyek szerint India idősebb a fáraók földjénél. 

A “civilizáció” kifejezés arra a folyamatra utal, amikor egy társadalom eléri egy olyan fejlett szintet, amely társadalmilag és kulturálisan szerveződik. Ez egyben ezt is jelenti, hogy egy összetett társadalmat jelöl, ahol az emberek nagyobb településeken, például városokban élnek és az élelem mezőgazdaságból származik. A törzsi társadalmak az emberek kis településeken vagy nomád csoportokban éltek, és gyűjtögetésből, vadászatból és kertművelésből éltek. A civilizációs folyamat a Föld különböző részein, például Mezopotámiában, az ókori Egyiptomban, az ókori Indiában és az ókori Kínában, mintegy 6000-5000 évvel ezelőtt kezdődött el.

Az ókori India és Egyiptom már régen virágzó szervezett kultúrákkal rendelkeztek, de csak i. e. 4000 és 3000 között fejlődtek ki hiteles civilizációvá. Az Indus-völgyi civilizáció és az egyiptomi civilizáció különösen kiemelkedőek, az egyiptomi civilizáció pedig a legismertebb és legősibbnek számít, míg az Indus-völgyi civilizáció a legkiterjedtebb területen hozta létre kulturális központjait.

A legújabb kutatások azt sugallják, hogy

az Indus-völgyi civilizáció lehet, hogy jóval régebben, i. e. 6000 körül kezdődött, ami legalább 2000 évvel idősebb lenne, mint az egyiptomi és mezopotámiai civilizációk.

Az Indiai Régészeti Szolgálat és az IIT-Kharagpur tudóscsoportja az “optikailag stimulált lumineszcencia” technikáját alkalmazva kerámiatöredékeket és állati csontokat vizsgált, és ezáltal új idővonalra vezette az Indus-völgyi civilizációt, írja a WorldAtlas.

Indus-völgyi civilizáció

A “korai emberek” a középső paleolitikumban, 73 000 és 55 000 évvel ezelőtt érkeztek Indiába. Több tízezer éven át gyarapodtak a területen, és végül i. e. 6000 körül teljesedhetett ki a szerveződésük, és innen datálható az Indus-völgyi civilizáció, amely i. e. 3300-tól i. e. 1300-ig virágzott, majd véget ért, feltehetően az éghajlatváltozás és a népvándorlás miatt.

Az Indus-völgyi civilizáció, mely Északnyugat-Indiát, Pakisztánt és Északkelet-Afganisztánt is magában foglalta, olyan újításokról volt ismert, mint a szabványosított súlyok és mértékegységek, gombok, vízöblítéses WC-k, fejlett vízelvezető rendszerek és nyilvános fürdők. A városai, mint Lothal, Kalibangan, Mohenjo Daro és Harappa, 40 000 főnél is lakossággal rendelkezett. A civilizációhoz köthető találmányok között szerepelnek a modern fűrész, bronzszobrok, hajógyárak, lépcsőkutak, sőt még a stadionok is.

A kritikusok szerint az Indiai-félsziget nagy része ősidők óta vad és elmaradott, sok kis törzzsel, gazdasága és kultúrája pedig rendkívül kezdetleges. Szerintük bizonyított, hogy itt az ókor óta nincs írott nyelv, sőt még egységes nyelv sem, ami kizárhatja Indiát a négy ősi civilizáció közül.

Összevetve az ókori Egyiptommal

Az ősi Indiát összehasonlíthatjuk az ókori Egyiptommal, amely az egyik legrégebbi ismert civilizációnak számít. Az ókori Egyiptom i. e. 3100 körül kezdődött, amikor Menész király egyesítette Alsó- és Felső-Egyiptomot. Az egyiptomi civilizáció számos találmánnyal és jól megtervezett várossal büszkélkedhetett, például a piramisokkal, az írással, az órákkal, a parókákkal, a rendőrséggel és az orvostudománnyal.

A közelmúltbeli felfedezés előtt úgy vélték, hogy az ókori Egyiptom és az Indus-völgy nagyjából egy időben kezdődött. A legújabb leletek azonban hatalmas szakadékot állapítottak meg a két civilizáció között, ami arra utal, hogy az Indus-völgy i. e. 6000 körül kezdődött, nem pedig i. e. 3300 körül. Ez több mint 2500 évvel korábbi, mint amit korábban feljegyeztek, így jóval idősebb, mint az ókori Egyiptom, amennyiben ez érvényesül.

Mezopotámia és az ókori Kína

Az ókori mezopotámiai civilizáció kialakulása az i. e. 4. évezred közepétől kezdődött a települések és városállamok formálódásával, majd az i. e. 3. évezredben már kifejezetten fejlett és szervezett kultúrákkal találkozunk. A különböző városállamok és birodalmak felemelkedése és bukása hosszú évezredek során zajlott.

Az első kínai civilizáció a Xia-dinasztia idejére tehető, bár a történészek között vannak viták annak pontos időpontjáról és létezéséről. A Xia-dinasztia körülbelül i. e. 2070 és i. e. 1600 között vagy még később alakulhatott ki, ám fontos megjegyezni, hogy a Xia-dinasztia történetével kapcsolatban sok mítosz és legenda kering, és néhány kutató kétkedik abban is, hogy valóban létezett-e.

Kérdések és viták

Az “első civilizáció” címért folytatott küzdelem természetesen nem ért itt véget, és az új felfedezések következtében az Indus-völgyi civilizáció esetében felmerülő kérdések és viták még további kutatásokra ösztönzik a tudósokat. A pontos datálás kihívásokkal jár, de az “optikailag stimulált lumineszcencia” technika alkalmazása új perspektívákat nyit a civilizáció idővonalának megértése terén.

Az eredmények alapján az Indus-völgyi civilizáció korábbi keletkezése a történelemről alkotott képünket is átírhatja, és ahogyan a kutatások folyamatosan zajlanak, további információk várhatók, amelyek még jobban kibővítik az ősi civilizációk történetét.

Írtunk előzőekben a legendás indiai függő oszlopról, amely megcáfolja a gravitációt, olvasd el a részleteket itt.

Írtunk a középkori indiai birodalomról, amelyik felszabdalt egy folyót, hogy túléljen, olvasd itt.