A történelem legnagyobb hátbaszúrásai, amelyek visszafelé sültek el

árulás összeesküvés japán Tojotomi Hidejosi történelem

Tojotomi Hidejosi, Japán történelmének egyik legismertebb daimjója. Micunobu Kanó (1565–1608) műve.

A történelem folyamán az árulások gyakran váratlan következményekkel jártak. A hatalom és a bosszúvágy még a legravaszabb összeesküvők számára is jó eséllyel bukást jelentett.

Az egyik ilyen ismert eset az ötödik században történt. Flavius Aëtius római hadvezért, a catalaunumi csata győztesét III. Valentinianus császár árulással vádolta meg. A vélt fenyegetés kiküszöbölésére irányuló lépés végül visszafelé sült el, mivel Valentinianus uralkodását Aëtius bosszúra vágyó beosztottjai megszakították, számol be az Ancient Origins.

Hasonlóképpen, 1592-ben Tojotomi Hidejosi Kína meghódítására irányuló ambiciózus tervét egy belső viszály hátráltatta. I Szunsin koreai admirális a japán flottával szembeni kiváló védekezésének nem mindenki tudott őszintén örülni. Kiváltképp kollégája, Won Gyun volt rá féltékeny. Won Gyun terve, hogy leváltsa Ít látványosan visszafelé sült el, ami a koreai haditengerészet katasztrofális vereségéhez vezetett.

A Pazzi család reneszánsz korabeli összeesküvése a firenzei Medici testvérek ellen elkövetett merénylet során megmutatta, hogy milyen veszélyekkel jár, ha valaki alábecsüli a közhangulatot. Az összeesküvők rosszul ítélték meg az emberek Mediciék iránti hűségét. Ez pedig ahhoz vezetett, hogy a feldühödött tömeg felakasztotta őket.

Ezek az összeesküvések visszatérő mintát mutatnak, miszerint a hatalmi játszmák gyakran vezetnek nem kívánt következményekhez. Akár a feudális Japánban, a reneszánsz Itáliában vagy az ókori Rómában történjen, azok, akik mások megbuktatását tervezik, maguk is beleeshetnek a saját vermükbe.