A britek, akiket gyakran összekapcsolnak a hírhedten visszafogott természetükkel, paradox módon hajlamosak levetkőzni gátlásaikat, különösen, ha párbajozni kell. Mi sem jobb bizonyítéka ennek, mint egy mulatságos történet a 19. század elejéről. Amikor két parlamenti képviselő, Humphrey Howarth és Barrymore grófja egy heves vitába keveredett, amely meztelen párbajig fajult.
A különös párbaj 1806-ban bontakozott ki a brightoni lóversenyen, ahol a két képviselő részegen vitába keveredett egy heves whist-játék miatt. Az ír Barrymore grófja dührohamában behúzott egyet az idős Howarthnak. Ez ahhoz a döntéshez vezetett, hogy párbajjal rendezik le a vitájukat. A párbaj azonban nem volt hétköznapi. A párbajra a lóversenypályán került volna sor hajnalban, miután mindkét férfi kijózanodott.
Amikor hajnalodott, és a párbajozók megjelentek a versenypályán, váratlan fordulat következett be. Humphrey Howarth, az eveshami képviselő azzal sokkolta a bámészkodókat, hogy teljesen levetkőzött, mielőtt pisztolyával készenlétben elfoglalta volna helyét Barrymore grófja mellett. Bizarrnak tűnő viselkedésének stratégiai indítéka volt, amely a brit Kelet-indiai Társaság sebészeként szerzett múltjában gyökerezett.
A stratégiai vetkőzés
Howarth orvosi ismereteire támaszkodva megértette, hogy a lőtt sebek igazi veszélyét nem maguk a golyók jelentik, hanem a beágyazódott szövet és a törmelék által okozott későbbi fertőzések. A meztelenre vetkőztetéssel az volt a célja, hogy kiküszöbölje annak kockázatát, hogy idegen anyagok kerüljenek a sebekbe, így csökkentve a halálos fertőzések esélyét. Ez a merész lépés nemcsak Howarth szokatlan gondolkodását mutatta be, hanem szürreális és humoros elemet is adott a párbajnak.
Az a látvány, ahogyan Evesham tiszteletreméltó képviselője teljesen meztelenül állt teljesen felöltözött ellenfele mellett kifejezetten meglepte a bámészkodókat. Barrymore, akit feltehetően meglepett a váratlan fordulat, és talán nem akart úgy bevonulni a történelembe, mint aki meztelen ellenféllel párbajozott, úgy döntött, hogy meghátrál. Az ügyet elintézettnek tekintették, és mindkét férfi, valószínűleg kínos érzéssel, elsétált a különös találkozás után.
Howarth gyakorlatilag lefegyverezte ellenfelét pusztán a csupasz testének látványával. Ha ez nem egy igazi stratégára vall, akkor semmi. Büszkén, emelt fővel távozott a csatából, miközben mindenki azt nézte, ahogy a zavarodott ellenfél meghátrál. A történet tanulsága, hogy a kendőzetlen naturalizmus hihetetlenül hatékony fegyver lehet egy összecsapás során. Nincs is jobb stratégia, mint összezavarni az ellenfelet, még mielőtt a harcra egyáltalán sor kerülne.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
