Megvan az eddigi legkisebb exobolygó, amelyen vizet mutattak ki

A The Astrophysucal Journal Letters folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány a NASA Hubble Űrteleszkópjának (HST) segítségével víz kimutatásával foglalkozik a GJ 9827 d, egy Neptunusz-szerű exobolygó légkörében, amely a Földtől mintegy 97 fényévre található, és amely az eddigi legkisebb olyan exobolygó, amelynek légkörében vizet mutattak ki.

A tanulmányt egy nemzetközi kutatócsoport végezte, és magában hordozza annak lehetőségét, hogy a Tejútrendszer galaxisában mindenütt azonosítani lehessen azokat az exobolygókat, amelyeknek a légkörében víz található. Ezenkívül pedig rávilágít a víz azonosításának legpontosabb módszereire is, írja a Universe Today.

A tanulmányhoz a kutatók a Hubble Wide Field Camera 3 (WFC3) segítségével elemezték az adatokat. A kutatók a WFC3 segítségével három év alatt 11 átvonulást figyeltek meg a csillagát 6,2 nap alatt megkerülő GJ 9827 d-ről, és azonosították, hogy feltételezésük szerint víz található az exobolygó légkörében.

Ez lenne az első alkalom, hogy közvetlenül, légköri észleléssel tudjuk bizonyítani, hogy ezek a vízben gazdag légkörű bolygók valóban létezhetnek más csillagok körül

– mondta Dr. Björn Benneke, aki az Université de Montréal Fizikai Tanszékének docense és a Csillagászati Csoport vezetője, valamint a tanulmány vezető szerzője.

Víz az exobolygó felszínén?

Bár a csapat nem erősítette meg véglegesen a víz létezését a GJ 9827 d légkörében, egy sor hipotézisük van arra vonatkozóan, hogy hogyan és miért létezhet víz. Például a légkör hidrogénben gazdag, mint a legtöbb gázbolygó esetében, de nyomokban tartalmaz vizet, amit a csapat kis szerencsével tudott kimutatni. Vagy a GJ 9827 d egy kőzetbolygó, amelyet vízgőzburok vesz körül. A csapat azonban megjegyzi, hogy a bolygóval kapcsolatos legújabb tanulmányok szerint körülbelül egymilliárd év alatt elveszítheti légkörének több mint felét, ami azt jelenti, hogy a planéta valószínűleg nem rendelkezik hidrogénben gazdag légkörrel.

A GJ 9827 d bolygó félig víz, félig kőzet lehet. És egy kisebb sziklatest tetején rengeteg vízgőz lenne.

Az exobolygó hőmérséklete a becslések szerint körülbelül 425 Celsius-fok, vagyis körülbelül olyan forró, mint a Vénusz. Ezért a csillagászok által esetlegesen észlelt vízgőz az anyacsillag intenzív hőjének hatására keletkező gőzök lehetnek. Vagy a GJ 9827 d egy kőzetbolygó, amelynek vizes burka jelenleg is forr, de ugyanez történhet a teljesen gáznemű légkörével is. A NASA Kepler/K2 missziója által 2017-ben felfedezett GJ 9827 d sugara körülbelül 3,5-szer nagyobb, mint a Földé, tömege pedig valamivel több mint kétszerese, ami esetleg tovább erősíti azt az érvet, hogy egy kőzetbolygóról van szó, de ezt még nem sikerült megerősíteni.

A kutatók megjegyzik, hogy a GJ 9827 d a Webb jövőbeli megfigyelési célpontja lehet, mivel a JWST már számtalan exobolygón végzett légköri megfigyeléseket.

Érdemes elolvasni:

• Valóban olyan lakható a lakhatósági zóna, mint eddig gondolták?
• Életet találni a Marson a lehető legrosszabb fejlemény lenne számunkra