A James Webb észbontó képei a valaha látott legnagyobb részletességgel mutatják be a galaxisokat
A James Webb űrtávcső új felvételei 19, a Tejútrendszerhez hasonló spirálgalaxist mutatnak be minden eddiginél nagyobb részletességgel.
A James Webb űrtávcső (JWST) 19 Tejútrendszer-szerű spirálgalaxisról készített képeket, amelyeken csillagok, gáz és por látható lenyűgöző részletességgel. A képek a galaxisokat a saját galaxisunkon kívül valaha megfigyelt legnagyobb pontossággal mutatják, írja a Live Science.
„A Webb új képei rendkívüliek” – mondta Janice Lee, a baltimore-i Űrtávcső Tudományos Intézet tudósa, a képeket tanulmányozó csoport tagja a NASA közleményében. „Még azoknak a kutatóknak is észbontóak, akik évtizedek óta tanulmányozzák ugyanezeket a galaxisokat.”
Hogy működik a távcső „fényképezője”?
A 2021 karácsonyán induló JWST egyedülálló módon képes ilyen távoli objektumokról ilyen részletességű képeket készíteni. A közeli és közép-infravörös kamerák lehetővé teszik, hogy a távcső „lássa” az infravörös spektrumban lévő fényt, amely az emberi szem számára láthatatlan. Szélesebb spektrumon érzékeli az elektromágneses hullámokat, mint az emberi szem, így nem csak a látható fényt, de az infravörös és ultraviola hullámokat is rögzíti. Innen pedig a modern technológiával megjeleníteni sem nehéz.
Ez lehetővé teszi a tudósok számára, hogy láthatóvá tegyék a porfelhőket és a bennük rejtőző objektumokat. Azok a távoli objektumok sem maradnak rejtve, amelyek alapesetben túl messze vannak, az általuk kibocsátott fény nem elég erős ahhoz, hogy a normál távcsövek láthassák.
Az eszköz által rögzített spirálgalaxisok távolsága a Földtől 15 millió és 60 millió fényév között mozog – jelentette a Reuters. A képeken látható galaxisok tele vannak csillagokkal, amelyek kék fénypontokként jelennek meg.
Mit mutatnak a képek?
A csillagok egy része a spirálgalaxisokra jellemző tűkerékszerű „karokban” van elszórva, míg mások a galaxisok középpontjában csoportosulnak. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a spirálgalaxisok belülről kifelé növekednek. Így ezek a kék csomók a galaxisok magjában valószínűleg idősebb csillaghalmazokat jeleznek, míg a karok valószínűleg fiatalabb csillagokat tartalmaznak – írja az Európai Űrügynökség.
A képeken vörös és narancssárga színű felhők is láthatóak – ez a csillagokat körülvevő por. A gömb alakú formák felrobbant csillagok maradványaira utalhatnak. Néhány képen a galaxismagokból rózsaszín és vörös színű fény árad a galaxisok magjából. Ez a fény szupermasszív fekete lyukakból származhat, amelyek hatalmas anyagkoncentrációk, tömegük pedig több százezerszerese a Napunkénak.
Az új képek egy régóta tartó projekt, a Physics at High Angular resolution in Nearby Galaxies (PHANGS) felmérés részeként készültek. A projekt végső célja, hogy jobban megértsük a csillagok keletkezésének fizikáját. A PHANGS-csoportot a képek által rögzített példátlan számú csillag segíti e cél elérésében.
„A csillagok több milliárd vagy billió évig élhetnek” – mondta Adam Leroy, a Columbus-i Ohio Állami Egyetem csillagászprofesszora, a PHANGS-csoport egyik tagja a közleményben. „Az összes csillagtípus pontos katalogizálásával megbízhatóbb, holisztikusabb képet alkothatunk az életciklusukról.”
Érdemes elolvasni:
