Skandinávia első földművesei rövid idő alatt lemészárolták a vadászó-gyűjtögetőket

Az első földművesek 5900 évvel ezelőtti skandináviai megjelenését követően a vadászó-gyűjtögető népesség néhány generáción belül kipusztult, derül ki a svédországi Lund Egyetem új tanulmányából. Az eredmények ellentétesek az uralkodó vélekedéssel, azonban a mai Dánia területén talált csontvázak és fogak DNS-elemzésén alapulnak.

A kiterjedt tanulmány négy különálló cikk formájában jelent meg a Nature című folyóiratban. Egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek a svédországi Lund Egyetem is tagja, az őskori emberek csontvázrészeiből és fogaiból kinyert DNS alapján új következtetéseket tudott levonni a migráció ősi népességekre gyakorolt hatásairól.

A kutatás többek között azt mutatja, hogy az elmúlt 7300 évben Dániában két alkalommal is csaknem teljes népességcsere történt.

Ahogy az az Ancient Origins beszámolójában is olvasható, az első népességváltás 5900 évvel ezelőtt történt, amikor egy új földműves népesség kiszorította a korábban Skandináviát benépesítő gyűjtögetőket, vadászokat és halászokat. Néhány generáció alatt pedig szinte a teljes vadászó-gyűjtögető népesség kipusztult.

Ezt az átmenetet korábban békésnek mutatták be. A mi tanulmányunk azonban ennek az ellenkezőjét mutatja. Az erőszakos halál mellett valószínűleg az állattartásból származó új kórokozók is végeztek sok gyűjtögetővel

– mondja Anne Birgitte Nielsen geológus, a Lundi Egyetem radiokarbon kormeghatározó laboratóriumának vezetője.

Ezer évvel később, körülbelül 4850 évvel ezelőtt egy újabb népességváltozás következett be, amikor a jamnaják – egy dél-oroszországi eredetű állattenyésztő nép – Skandináviába érkeztek, és kiirtották a korábbi földművelő népességet.

Ez ismét erőszakkal és új kórokozókkal is járhatott

Ezek a nagy csontozatú emberek félig nomád életmódot folytattak a sztyeppéken, megszelídítették az állatokat, háziállatokat tartottak, és nagy területeket jártak be lovak és szekerek segítségével. Ez a genetikai profil dominál a mai Dániában, míg az első földműves népesség DNS-profilja lényegében eltűnt.

“Ebben az időben is gyorsan lezajlott népességváltás történt, az elődöknek gyakorlatilag nem voltak leszármazottai. Svédországból nincs ennyi DNS-anyagunk, de ami van, az hasonló folyamatra utal. Más szóval, sok svéd nagyrészt szintén ezeknek a félnomádoknak a leszármazottja” – mondja Nielsen.

Az eredmények nem csupán megdöntik a korábbi elméleteket az embercsoportok közötti békés találkozásokról. A tanulmány a történelmi migrációs áramlások mélyebb megértését is lehetővé teszi, valamint a régészeti leletek és a paleoökológiai adatokban fellelhető növényzeti és földhasználati változások értelmezését.

“Eredményeink hozzájárulnak az öröklődésünkre vonatkozó ismereteink bővítéséhez és bizonyos betegségek kialakulásának megértéséhez. Ez hosszú távon hasznos lehet például az orvosi kutatásban.”

Érdemes elolvasni:

• 90 ezer éves emberi lábnyomokat találtak egy tengerparton
• Űrbéli anyagból készültek ezek a több mint 3000 éves bronzkori kincsek