8 tonna azték kincset loptak a spanyolok, azonban majdnem mind belehaltak

II. Moctezuma Daniel del Valle (1867–1935) festményén (1895). Wikimedia Commons

1519 novemberében a félelmetes azték király, II. Moctezuma egy virágzó királyságot irányított. Az 500 városállamot és közel 6 millió embert magában foglaló birodalom központja a fényes Teo fehér városa, a mai Mexikóváros volt.

Az aranykorszakot azonban szörnyű veszély fenyegette, amikor Hernan Cortes spanyol konkvisztádor 1519 februárjában több mint 500 emberrel megérkezett az amerikai kontinensre és szemet vetett az aztékok vagyonára.

Cortes merész megérkezése az azték fővárosba 1520 júniusában fordulópontot jelentett. Az egykor hatalmas Moctezuma spanyol ellenőrzés alatt álló bábcsászárrá vált, ami az azték lakosság körében egyre nagyobb elégedetlenséget váltott ki. A töréspont 1520 júniusa volt, ami Moctezuma halálához és az azt követő spanyol visszavonuláshoz vezetett, számol be az Ancient Origins.

Ahogy leszállt az éj, Cortes és emberei drámai menekülést kíséreltek meg a becslések szerint 8 tonna arannyal megrakodva. Ezután következett a Szomorú éjszaka, amikor a hódítók aranyzsákmányukkal megterhelve tragikus véget értek a Texcoco-tó vizében. Csak maroknyian – köztük Cortes maga is – maradtak életben.

Évszázadokkal később, Veracruz közelében egy Raul Gerardo nevű halász egy kis aranyrúdra bukkant. Így egy olyan rejtéllyel találta szembe magát, amely csak tovább bonyolódott, amikor később 42 Kolumbusz előtti aranyat talált. Az V. Károly német-római császár jelzéseivel ellátott tárgyak Moctezuma kincsével való kapcsolatra utaltak. Bár az elbeszélés magával ragadó, a röntgen- vagy kémiai elemzéssel történő tudományos igazolás még várat magára, így Moctezuma ellopott kincsének rejtélye történelmi bizonytalanságban marad.