Hogyan élhető túl a közvetlen villámcsapás a fejre?

Minden erősebb áramütés veszélyes az emberi szervezetre, de egy közvetlen villámcsapás a fejre a már tényleg mindennek a teteje. Mégsem olyan végzetes, mint gondolnánk. Egy új tanulmány megállapította, hogy miért meglepően magas a túlélés.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint annak az esélye, hogy egy adott évben valakit villámcsapás ér Magyarországon, körülbelül 1 az 500 000-hez. Amerikában pedig a fejet érő villámcsapás életünk során 1:15 300 arányra csökken, feltéve, hogy 80 évig élünk, írja az IFL Science.

Bár még mindig nagyon valószínűtlen, a biztonság kedvéért érdemes tudni, hogyan élték túl mások a villámcsapást. Egy új tanulmány egészen váratlan tippet tud adni.

Nagyobb az esély túlélni egy fejbe csapó közvetlen villámcsapást, ha az illető feje nedves

A kutatócsoportot a fejet ért közvetlen villámcsapás túlélésére vonatkozó bizonyítékok érdekelték. Bár a túlélési arány alacsonyabb, mint azoknál, akiket máshol ért a villámcsapás, mégsem feltétlenül végzetes. A villámcsapások általános túlélési aránya 70 és 90 százalék között van. A kutatócsoport feltette a kérdést, hogy a magas túlélési arány nem lehet-e az emberek bőrén lévő víznek köszönhető.

„Az egyéb befolyásoló tényezők ellenére feltételezhető, hogy az emberi testen átívelő felületi átcsapódás kialakulása releváns oka annak, hogy az emberek túlélhetnek egy villámcsapást, ha nem tudnak bemenni a házba, amikor megérkezik a vihar” – magyarázta Scientific Reports-on publikált tanulmányban a csapat.

„A felületi átcsapódást úgy határozzuk meg, mint a külső bőr mentén a testet átszelő áram belépési és kilépési pontja közötti nagy feszültségkülönbség által okozott kisülési útvonalat. Felületi átcsapódás esetén […] a villámáram legnagyobb hányada az emberi testen kívüli átcsapódási csatornában folyik, és csak néhány amper az emberi szövetekben, amint azt elméleti tanulmányok és fantomkísérletek kimutatták.”

Áramütés száraz és nedves fejre

Bár az átcsapódások segíthetik a túlélést, a korábbi tanulmányok nem vizsgálták, hogy az eső hogyan befolyásolhatja a kialakulásukat. Emberi fejű „fantomokat” hoztak létre, hogy ezt maguk is kipróbálhassák. A két fejet alkottak, amelyek három, a fejbőrt, a koponyát és az agyat reprezentáló réteget tartalmaztak. Ezek emberi szöveteket utánzó anyagokból készültek. Egyenként 10 nagyfeszültségű elektromos töltésnek tették ki; az egyiket szárazon, a másikat pedig az esővizet utánzó, enyhén sós oldattal való permetezés után.

Az elektromos áram nagy része – 92 és 97 százaléka – mindkét fantomfej külső felületén áthaladt. De a csapat valódi különbségeket talált abban, hogy az áram mekkora része hatolt be a fej rétegeibe. Míg a nedves fej fejbőrrétegébe nagyobb mennyiségű töltés jutott, az agyréteg 13 százalékkal alacsonyabb átlagos elektromos áramot és 33 százalékkal kevesebb energiát vett fel a száraz fejhez képest.

A fantomfejek károsodásában is jelentős különbségek mutatkoztak. A száraz fejekben több károsodás történt. A kutatócsoport számos korlátozást említ a vizsgálatban, többek között azt, hogy a koponyákat nem fedte haj vagy más fejfedő, és hogy a valódi villámcsapások nagyobb amplitúdót produkálnának. Mindazonáltal az eredmények érdekesnek tűnnek, és további kutatások alapját képezik.

„Az emberi fejfantomokon végzett kísérleteink gyakorlati bizonyítékot szolgáltatnak arra az elméletileg posztulált hatásra, hogy az esőben nedves bőr jobb villámcsapás-védelmi viselkedést mutathat, mint a száraz bőr” – írja a csapat a közleményben. „Hasonló hatásokra számítunk a zivatarok során esőzések során emberbe csapó valódi villámcsapások esetén is.”

Érdemes elolvasni:

• Mi történne velünk, ha a Föld a Jupiter körül keringene?
• A Mount Everest lassan belefullad az emberi ürülékbe, katasztrófa közeleg